GY.I.K. – TTK

Mit jelent az, hogy a Debreceni Egyetem Kutatóegyetem?

  • A kutatóegyetemi minősítés az egyetemek által elérhető legmagasabb minősítés.
  • „A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térségkutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem – a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által meghatározott feltételekkel – „kutatóegyetem” minősítést kaphat. A „kutatóegyetem” jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, továbbá országos, illetve regionális vezető szerepet lát el.”
  • Ez az elnyert minősítés biztosítékot jelent a színvonalas oktatásra és a minőségi kutatások elvégzésére.

Hogyan lehet bekapcsolódni a kutatásokba?

  • A Természettudományi és Technológiai Kar minden intézetben lehetőséget biztosítunk a középiskolások számára, hogy bekapcsolódjanak a tanszékeink kutatásaiba. A kutatások már a gimnáziumi évek alatt elkezdhetők, így az egyetemi tanulmányok alatt már lehetőségetek adódik konferencián történő részvételre és tudományos közlemények megírására.

Amennyiben kérdésetek van, információra és tanácsra van szükségetek keressétek az adott intézet beiskolázási felelősét:

A képzésem során tanulhatok-e külföldön?

  • Egyértelműen előny, ha a képzés során külföldi egyetemen tanulsz, a munkáltatók értékélik a külföldi tapasztalatot, és a használható nyelvtudást. A képzésektől függetlenül az egyetemi hallgatóknak lehetőségük van külföldi egyetemeken eltölteni egy vagy két szemesztert, továbbá lehetőségük van szakami gyakorlat megszerzésére is külföldi kutatóintézeteknél és cégeknél. Az ERASMUS program keretén belül egy egész szemesztert is egy külföldi partner-egyetemnél lehet tölteni, valamint a Campus Hungary program támogatásával különböző konferenciákra, tanulmányutakra juthattok ki.

Hátrány-e a képzés során, ha közben valamennyi időt külföldi egyetemen is szeretnék tölteni?

  • Egyértelműen előny, ha a képzés során külföldi egyetemen tanulsz.
  • Speciális (ritka) szakmai tudásra tehetsz szert.
  • A külföldi tanulmányút jól mutat az önéletrajzodban, a munkáltatók értékelik a külföldi tapasztalatot, és a használható nyelvtudást.
  • Általában már önmagában az angol nyelvvel is boldogulni lehet, de lehetőséged van arra, hogy az adott ország nyelvén anyanyelvi környezetben tanulj.
  • A külföldi tanulmányok során önállóbb leszel, növekszik a problémamegoldó képességed.
  • Minél többet tapasztalunk meg a világból annál nyitottabbak, tájékozottabbak leszünk.
  • Közben a többi külföldi hallgatónak köszönhetően idegen kultúrákkal ismerkedhetsz meg, kapcsolatot építhetsz, életre szóló barátságokat szerezhetsz.
  • Azt javasoljuk, hogy ezt a képzések (BSc, Msc, sőt inkább PhD-ra) végére tervezzék, akkor nincs az órák elhagyása miatt sok szakmai "kiesés". Vannak olyan ösztöndíjak, amelyek nem egész félévesek, ezeket a képzések vége felé, egy jó időpontot választva hasznos kihasználni (a Campus Mundi ilyen lehet).
  • Bár az Erasmus és társai ösztöndíj pontosan arra van kitalálva, hogy félév kihagyás/ismétlés nélkül lehessen külföldön tanulni, igaz, hogy ennek a gyakorlati megvalósítása nem mindig lehetséges (kb. 50-50% az aránya azoknak, akiknek kellett, illetve nem kellett szemesztert ismételni az utolsó vagy utolsó előtti félévben Erasmussal külföldön töltött hallgatók közül).
  • Hosszabb távon mindenképpen előny és hasznos mindenféle külföldi egyetemen eltöltött idő. Rövidtávon valószínűleg több idő- és energiabefektetést igényel.

Lehetséges-e a tanulmányok folytatása külföldön?

  • Igen, már volt példa arra, hogy hallgatók a mesterképzést külföldön végezték el, sőt előfordult, hogy hallgatók külföldi laborokban kezdték el a PhD képzésüket.

Mekkora terhelést jelent valójában a duális képzés hallgatóként, miért éri meg?

  • Már az egyetemi tanulmányai alatt a hallgató gyakorlati tapasztalatokat szerez egy vállalatnál. A diploma mellé egy mérnöki alapszak elvégzésekor kapott 3.5 éves munkatapasztalat óriási előnyt jelent a munkaerőpiacon.  
  • Az egyetemi tanulmányok alatt a hallgató anyagi juttatást kap a vállalattól a képzés teljes időtartamára. Ezzel párhuzamosan a hallgató részesül minden olyan további juttatásban is, amit a nem-duális hallgatók kapnak (kollégium, tanulmányi ösztöndíj, …).
  • Magas színvonalú teljesítés, jó elméleti és gyakorlati eredmények esetén a vállalat nagy valószínűséggel állást ajánl a hallgatónak a diploma megszerzését követően.
  • A hallgatói szerződés nem jelent röghöz kötést, a diploma megszerzése után a hallgató folytathatja tanulmányait mesterszakon, vagy tetszőleges cégnél vállalhat munkát.

Kinek ajánljuk és kiknek nem?

  • a duális képzés az adott szak hagyományos formájához képest nagyobb leterheltséggel jár, ezért csak a kellően motivált, jó teljesítményre képes diákok válasszák.
  • a duális képzés évente 12 hónapos elfoglaltságot jelent
  • a hallgatónak munkavállalóként 4 hét szabadsága van, amelyet a cégtől kap meg az egyetemi vizsgaidőszak és a nyári hónapok alatt
  • a vállalatok elvárják a folyamatos fegyelmezett munkát, tehát a képzéssel nem lehet csúszni
  • ha valaki nem teljesíti a duális képzés feltételeit, vagy bármilyen ok miatt, maga szeretne kiszállni a képzésből, gond nélkül folytathatja tanulmányait ugyanazon szak hagyományos, nem-duális képzésén. Ilyenkor csak a céggel szűnik meg a munkaviszonya, a hallgató jogviszony és addigi egyetemi teljesítései megmaradnak.

Miről kell nyilatkozni a hallgatói szerződésben?

  • a képzési idő max. másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál dolgozik

Maximálisan mennyi ösztöndíjat kaphatok hallgatóként?

  • minden egyetemi hallgató számára elérhető ösztöndíjak

             https://unideb.hu/hu/osztondijak-juttatasok

  •  TTK-s hallgatók számára elérhető ösztöndíjak

           https://ttk.unideb.hu/hu/node/219

Hol tudok elhelyezkedni Biológus diplomával?

  • Önönkormányzatoknál, kormányhivataloknál, környezetvédelemi szervezeteknél, természetvédelmi szervezeteknél, nemzeti parkoknál, vízügyi igazgatóságoknál, vízműveknél, mező- és erdőgazdaságban, egészségügyben, agráriparban, gyógyszeriparban, kutató-fejlesztő intézetekben, laboratóriumokban, minőségbiztosításban, egészségügyi szervezetekben. Mindezek mellett lehetőséged adódik a mesterképzésben tanulni majd ezt követően a szervezett doktori képzésben részt venni.

Hogyan tanulhatok tovább MSc képzésen a Biológia BSc elvégzése után?

  • A Biológia BSc elvégzése után közvetlenül felvételt nyerhetsz Biológus, Biotechnológia, Hidrobiológus és Környezettudomány MSc-re. A felvételi pontszámot a diploma jegye és a szóbeli felvételin nyújtott teljesítmény határozza meg. Plusz pontokat lehet szerezni kutatócsoportokban eltöltött kutatási tevékenységért, TDK részvételért, tudományos publikációért.

Hogyan ismerhetem meg a kutatási lehetőségeket a Biológiai és Ökológiai Intézetben?

  • A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara egyhetes nyári tábort rendez érdeklődő középiskolások számára. A tehetséges és szorgalmas diákok a táborban betekintést nyerhetnek a Kar oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak életébe. A Kar megnyitja laboratóriumait, ahol a tábor lakói a legmodernebb eszközökkel, valamint felkészült és elkötelezett munkatársaink irányításával egy-egy kutatási projekt feladatot dolgoznak ki. A tábor utolsó napján konferenciát szervezünk, ahol a résztvevők kutatómunkájuk eredményeit egy rövid prezentációban mutatják be a Kar munkatársainak. További részleteket a ttknyaritabor.unideb.hu webcímen találtok.

Milyen felvételi ponthatárokkal kell számoljak ha a Biológia BSc képzést választom?

  • A 2023-as felvételi eljárásban 240 pont lesz a minimális pontszám, és ezzel valószínűleg be lehet kerülni az adott szakra

Milyen cégeknél lehet Debrecenben elhelyezkedni biomérnök alapdiplomával?

  • Nagyobb cégek, például a Teva Gyógyszergyár Zrt. és a Richter Gedeon Nyrt. de egyéb, kisebb cégeknél is lehetséges munkát találni biomérnök BSc diplomával.

Milyen kezdőfizetésre számíthat egy végzett, biomérnök alapszakos hallgató?

  • Általában versenyképes fizetésekre lehet számítani biomérnök BSc diplomával, de ez munkáltatónként, illetve településenként (Debrecen - Budapest) nagyon eltérő lehet. Mindenképpen javasolt egy mesterdiploma megszerzése is.

Mit csinál pontosan egy biomérnök?

  • Egy biomérnök szakember számára a munkaerőpiacon széles lehetőségek kínálkoznak, ezért erre a kérdésre nem lehet jól behatárolható választ adni. A klasszikus megfogalmazás alapján a biomérnök munkavállaló műszaki környezetbe helyezett biológiai és biokémiai rendszerek működtetésével, optimalizálásával, fejlesztésével foglalkozik. Ez a gyakorlatban például fermentációs folyamatok fejlesztését jelenti, azonban ez alapdiplomával nem gyakori.

Érdemes-e elvégezni a biomérnök MSc képzést?

  • Igen, mindenképpen érdemes! A hallgató bővíti a tudását, emellett a mester diploma megszerzése után nagyobb szakmai kihívásokat támasztó állások megpályázása is lehetségessé válik.

Az alapképzés teljesítése után milyen szakokon lehetséges a továbbtanulás?

  • A továbbtanulás megvalósítható a biomérnöki mesterszakon, akár Debrecenben, akár Budapesten, illetve a tanulmányok folytathatók egyéb műszaki mesterszakokon is, mint például a környezetmérnök vagy a vegyészmérnök. Ezen kívül lehetséges az átmenet természettudományos mesterszakokra, mint például a biológus vagy vegyész képzések.

Ha elvégzem a villamosmérnök alapképzést, milyen munkát kaphatok?

  • Szinte lehetetlen lenne felsorolni, mennyi féle munkahelyre keresnek villamosmérnökök. Alapvetően hardware közeli fejlesztésekre kell gondolni, mint például elektromos eszközök fejlesztése, létesítmények tervezése és üzemeltetése. A software fejlesztés sem áll távol a szakmától. A villamosmérnök alkalmas nem csak a villamos berendezések tervezésére, hanem azok üzemeltetésére és menedzselésére is! A szakmai törzsanyagon kívül így a szükséges gazdasági és humán ismeretek elsajátítására is lehetőségetek lesz. Nem csak országos szinten, de a régióban is rengeteg cég keres friss villamosmérnököket fejlesztői pozíciókba, távközlési hálózat fejlesztéshez/fenntartáshoz vagy akár teszt- és gyártómérnök helyekre.

Hol kaphatok állást, ha elvégzem a fizikus képzést?

  • Ha röviden kéne válaszolni erre a kérdésre, talán azt a választ kapnád, hogy bárhol. Végzett fizikusként több irány állhat előtted: ipar, kutatás, informatika, pénzügy, oktatás. Az iparban együtt dolgozva a mérnökökkel különböző kihívásokkal találkozhattok: félvezetőipar, autóipar, nukleáris technológia, orvosi képalkotó berendezések, stb. Magyarországon rengeteg kutatóintézet van ahol különböző irányokban végezhettek szerteágazó kutatómunkát. Általában nem gondolnak rá az emberek, de a pénzügyi szektorban rengeteg fizikus dolgozik, itt ugyanis nagyon komplex folyamatokat kell átlátni, s ezek alapján döntéseket hozni. Fizika tanári diplomával pedig a rengeteg középiskola valamelyikében helyezkedhetsz el.

Milyen mester képzéseket lehet választani? Mik az előfeltételei?

  • Jelenleg fizikus MSc és anyagtudomány MSc közül lehet választani. Fizikus mester képzésre az alapképzésről egyenes ágon lehet továbbtanulni, míg az anyagtudomány MSc-re fizikus BSc-ről de villamosmérnök BSc-ről is lehet jelentkezni.

Van-e lehetőség doktori tanulmányok folytatására a Fizikus MSc után?

  •  A Fizikai Tudományok Doktori Iskolája 2+2 éves képzésében tudsz részt venni.

Milyen kutatási lehetőségek érhetők el alap és mesterképzés alatt?

  • Már az alapképzés során van lehetőség bekapcsolódni a Fizikai Intézetben zajló kutatásokba, melyen nagyon jó alapul tudnak szolgálni a szakdolgozatokhoz, diplomamunkákhoz. Elérhetőek elméleti alapkutatások, különböző mérési feladatok kidolgozása vagy éppen egy-egy eszköz fejlesztése más projektek számára.

Van-e lehetőség munka mellett elvégezni a villamosmérnök BSc-t?

  • Igen, mégpedig a duális képzés keretén belül. Ilyenkor már gyakornokként foglalkoztatva vagy egy kiválasztott cégnél, ahol a hét bizonyos napjain dolgozhatsz, a többi napokon pedig az egyetemi óráidra fókuszálhatsz. A képzés előnye, hogy a végzést követően már versenyképes szakmai tapasztalattal rendelkezhetsz.

Középiskolában nem volt emelt szinten matematika, szükséges-e valamilyen felzárkóztató órát felvenni?

  • A fizika BSc és a villamosmérnök BSc esetén az első pár szemeszterben alapozó tárgyakat fogtok hallgatni, melynek szerves része a matematika is. Nem kell aggódni, azok, hogy a középszintű matematika nem elég elkezdeni a szakotokat, mert már az első félévtől kezdve megkapjátok a szükséges matematikai ismereteket.

Magyar nyelvű képzés helyett, választhatom-e az angol nyelvű képzést?

  • Igen, jelenleg is több külföldről érkező hallgatónk van az idegennyelvű (angol) képzéseinkben (fizika, villamosmérnök), akik képzési hálója megegyezik a magyar nyelven tanuló hallgatóival.

Hol tudok elhelyezkedni földrajz/földtudományi diplomával?

  • Önönkormányzatoknál, kormányhivataloknál, környezetvédelemi szervezeteknél, természetvédelmi szervezeteknél, nemzeti parkoknál, vízügyi igazgatóságoknál, vízműveknél, mező- és erdőgazdaságban, egészségügyben, agráriparban, kutató-fejlesztő intézetekben, meteorológiai szolgálatoknál, bányavállaltoknál, turisztikai szektorban. Mindezek mellett lehetőséged adódik a mesterképzésben tanulni majd ezt követően a szervezett doktori képzésben részt venni.

Hogyan tanulhatok tovább MSc képzésen földrajz vagy földtudomány BSc elvégzése után?

  • A földrajz és földtudomány BSc elvégzése után közvetlenül felvételt nyerhetsz geográfus MSc-re. A felvételi pontszámot a diploma jegye és a szóbeli felvételin nyújtott teljesítmény határozza meg. Plusz pontokat lehet szerezni kutatócsoportokban eltöltött kutatási tevékenységért, TDK részvételért, tudományos publikációért.

Hogyan ismerhetem meg a kutatási lehetőségeket a Földtudományi Intézetben?

  • A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara egyhetes nyári tábort rendez érdeklődő középiskolások számára. A tehetséges és szorgalmas diákok a táborban betekintést nyerhetnek a Kar oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak életébe. A Kar megnyitja laboratóriumait, ahol a tábor lakói a legmodernebb eszközökkel, valamint felkészült és elkötelezett munkatársaink irányításával egy-egy kutatási projekt feladatot dolgoznak ki. A tábor utolsó napján konferenciát szervezünk, ahol a résztvevők kutatómunkájuk eredményeit egy rövid prezentációban mutatják be a Kar munkatársainak. További részleteket a ttknyaritabor.unideb.hu webcímen találtok.

Van-e lehetőség doktori tanulmányok folytatására a geográfus MSc után?

  • Igen, a Földtudományok Tudományok Doktori Iskolája 2+2 éves képzésében tudsz részt venni.

Vegyész vagy vegyészmérnök diplomával könnyebb-e/érdemesebb-e elhelyezkedni?

  • Vegyipari üzemekben, gyógyszergyárakban, környezetvédelmi-, agrokémiai, valamint élelmiszeripari laboratóriumokban való elhelyezkedésre mindkét diploma egyformán alkalmas.
  • Egy gyógyszercégnél tulajdonképpen a munkakör megnevezése gyakran mérnök szóval végződik, de ez nem meghatározó a felvétel szempontjából. Sokkal fontosabbak az egyéni extra képzettségek és képességek (szociális és pszichológiai, ön- és munkamenedzsment, önismeret mellett szakanalitikusi oklevél, tudományos diákköri munka, szabadalom, elnyert ösztöndíjak). Proaktív, tanulni vágyó, rugalmasan gondolkodó és problémamegoldó emberek az ideális jelöltek.
  • Vegyész diplomával azonban akadémiai és nem akadémiai kutatóintézetekben is el lehet helyezkedni, sokkal kevésbé kötődik üzemi feladatok ellátáshoz a képesítés. Aki magát a kémiatudományt szereti, szívesen gondolkodik új anyagokon, új reakciókon, inkább a vegyészképzést válassza. Annak, aki kémia gyakorlati és alkalmazási oldala iránt érdeklődik, és szívesen optimálna inkább már kifejlesztett folyamatokat, számára jobb választás a mérnöki tudományterület.

Mi a különbség a vegyész és vegyészmérnök képzés között?

  • Mindkét szakra viszonylag alacsony pontszámmal be lehet kerülni, ennek azonban nem az az oka, hogy könnyű képzések volnának. Sokkal inkább azzal van összefüggésben, hogy kevesen vannak, akik magát a kémiát annyira szeretik és tudják, hogy ilyen területre mernének jelentkezni. Nagyon megéri azonban ilyen diplomát szerezni! Kémia BSc-re szükséges egy emelt szintű természettudományos érettségi, vegyészmérnöki szakra pedig matematika mellett egy természettudományos érettségi (az egyik legalább emelt szintű legyen).
  • Aki magát a kémiatudományt szereti, szívesen gondolkodik új anyagokon, új reakciókon, inkább a vegyészképzést válassza. Annak, aki kémia gyakorlati és alkalmazási oldala iránt érdeklődik, és szívesen optimálna inkább már kifejlesztett folyamatokat, számára jobb választás a mérnöki tudományterület. Egy vegyészmérnök hallgató órarendjének csak egy bizonyos hányadát teszik ki kémiai tárgyak, nagyon sok matematikát, fizikát, géptant, folyamatirányítást, menedzsmentet, humán ismereteket, műszaki anyagtudományt is el kell sajátítania. Vegyészdiplomát 10 félév alatt, mérnöki diplomát 12 félév alatt lehet szerezni.
  • Vegyipari üzemekben, gyógyszergyárakban, környezetvédelmi-, agrokémiai, valamint élelmiszeripari laboratóriumokban való elhelyezkedésre mindkét diploma egyformán alkalmas.
  • Egy gyógyszercégnél tulajdonképpen a munkakör megnevezése gyakran mérnök szóval végződik, de ez nem meghatározó a felvétel szempontjából. Sokkal fontosabbak az egyéni extra képzettségek és képességek (szociális és pszichológiai, ön- és munkamenedzsment, önismeret mellett szakanalitikusi oklevél, tudományos diákköri munka, szabadalom, elnyert ösztöndíjak). Proaktív, tanulni vágyó, rugalmasan gondolkodó és problémamegoldó emberek az ideális jelöltek. Vegyész diplomával azonban akadémiai és nem akadémiai kutatóintézetekben is el lehet helyezkedni, sokkal kevésbé kötődik üzemi feladatok ellátáshoz a képesítés.

Lehet-e tanári képzésben is vegyészeti kutatásban részt venni, vagy párhuzamosan részt kell venni mindkét képzésben? Lehet-e kutatólaborban vagy gyárban is dolgozni?

  • Lehet.
  • Egy tanárszakos hallgató képzése igen komplex, megfelelően sok kémiai szaktárgyat is hallgat, tulajdonképpen egyértelműen képes vegyészeti témában szakdolgozni, választhat ilyen témát diplomamunka tárgyául, részt vehet a témavezetőjének kutatócsoportjában végzett kutatásokban, indulhat Tudományos Diákkori Konferencián eredményeivel.
  • A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának büszkesége, hogy garantálni tudja a tutoriális munkavégzést. Itt ki tud alakulni olyan személyes, közvetlen kapcsolat az oktató és hallgató között, mely a tömeges képzésű egyetemeken nehéz feladat. Itt nem vész el a hallgató, aki kész arra, hogy többletmunkával és kitartással kimagasló egyéni teljesítményeket tegyen le az asztalra. Ez nem csak a tanárszakos hallgatókra igaz, hanem a vegyész és vegyészmérnök hallgatókra is egyöntetűen természetesen.
  • A Kémiai Intézet oktatói szoros kapcsolatban vannak a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjával és a Hatvani István Szakkollégiummal, melyek szintén extra lehetőségekkel segítik az elszánt hallgatókat (akár anyagi, akár stratégiai, akár publikálási lehetőség, akár szociális élet és hallgatói kapcsolatok tekintetében).
  • Emellett a pedagógus életpályamodell program keretében természetesen az is lehetséges, hogy az elhivatott és tudományos igényű kutatások iránt érdeklődő tanárszakos hallgató később mestertanár és kutatótanár lehessen, ez esetben gyakoribb a szakmódszertani szemléletű kutatási téma, de találhatunk diszciplináris kutatást folytató kutatótanár kollégát is.

Tudok-e (alkalmas-e a képzettségem) külföldi egyetemen is dolgozni/kutatni a DE TTK kémia (vegyész, vegyészmérnök) diplomával?

  • A tanulmányi célú mobilitás mellett már az egyetemi képzés alatt is lehetőség van arra, hogy külföldi egyetemeken, kutatóhelyeken szakmai tapasztalatokra tegyél szert.
  • Teljesítheted a kötelező nyári szakmai gyakorlatot, készítheted a diplomaunkádat, szakdolgozatodat külföldön, vagy a végzés után is tölthetsz 3-5 hónapot külföldi szakmai gyakorlaton Erasmus ösztöndíj keretében.
  • A diploma megszerzését követően jelentkezhetsz külföldi PhD ösztöndíjra, részt vehetsz részképzéseken, nyári egyetemeken, szakmai partnerek laboratóriumában kutathatsz.
  • A doktori fokozat megszerzését követően pedig számos posztdoktori pályázatra jelentkezhetsz.

FELKÉSZÜLÉS:

  • a szaknyelv ismerete szükséges, mely idegen nyelvű szakmai cikkek olvasásával ez fejleszthető
  • Emellett jó, ha a hallgatónak már egy önálló  kutatói munkája van, amivel akár a szakdolgozat/diplomadolgozat megírása során foglalkozott. Ezt be kell tudnia részleteiben mutatni azon az idegen nyelven, amit majd munkája során használ.
  • Itt az egyetemen minden tudást megszerezhet az a hallgató, aki felkészül a vizsgákra, így a későbbi külföldi munkahelyén ezt már csak alkalmaznia kell.
  • Szerintünk egy külföldi egyetemen történő kutatásra leginkább a tudományos diákköri munka készít fel. Így azt ajánljuk annak a diáknak, akinek ilyen tervei vannak, hogy minél hamarabb csatlakozzon egy kutatócsoporthoz itthon is.

A CÉLHELYRŐL:

  • Az esetek nagy részében ez úgy működik, hogy az itthoni kutatócsoport küldi ki az hallgatót egy külföldi együttműködő partnerhez, előre egyeztetett feltételek (időtartam, finanszírozás) mellett.
  • Az is működik, de ritkább, hogy fiatal saját erőből találjon egy befogadót, és még hozzá nyerjen valamilyen pályázatot is. Persze az utóbbi sem lehetetlen (pl. Fulbright, Marie Curie ösztöndíjak), de ezek is majdnem mindig valamilyen itthoni kapcsolaton keresztül indulnak.

Vannak-e a DE TTK-n orvosi-kémiai, kémiai-fizikai közös kutatási témák?

  • A Debreceni Egyetemen nagy hangsúlyt fektetünk az interdiszciplináris együttműködésekre, hiszen számtalan kutatási hipotézis megválaszolásához szükséges a különböző tudományágakat művelő szakemberek együttgondolkodása, az infrastruktúra és az eszközpark megosztása.
  • Az elemanalitika egy tipikus példaterülete az ilyen jellegű kooperációknak: a legkülönbözőbb mintatípusok vizsgálata során merülhet fel a szervetlen komponensek minőségi és mennyiségi ismeretének fontossága, amelyhez az egyetem falai között egy modern készülékekkel felszerelt laboratórium működik.

Néhány példa az együttműködésben végzett kutatási projektekből:

  • nyomelem-transzport folyamatokat követünk humán testfolyadékokban akut és krónikus betegségek feltérképezése érdekében,
  • szárazföldi- és vízi ökoszisztémák fémterhelését vizsgáljuk és remediációs lehetőségeket derítünk fel,
  • élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági megfontolásokból szervetlen szennyezők érzékeny kimutatására alkalmas analitikai módszereket fejlesztünk (rizsek arzéntartalma, pálinkák és szeszes italok nehézfém-koncentrációja),
  • unikális régészeti minták (mézek, múmiák) kormeghatározásával és szisztematikus elemanalízisével segítjük a régi idők környezeti és társadalmi rekonstruálását

Mekkora az esélye, hogy felvesznek alapképzésről Vegyész/mérnök MSc-re?

  • Röviden, nagy. Bővebben, ez főként a BSc évek alatti teljesítménytől függ, mivel a felvételi pontszámot a diploma jegy és a szóbelin nyújtott teljesítmény határozza meg, a szóbelin pedig a BSc-ben tanultakból kérdeznek.

A hallgatók hány %-a nem tudja elvégezni a kémiai szakokat? Mennyi az esélye, hogy bent maradok a képzésen?

  • 10-20%-nál nem magasabb a lemorzsolódás.
  • Az viszont tény, hogy nem mindenkinek sikerül 6 (7) félév alatt elvégeznie az adott szakot. Ebben viszont az első év teljesítménye meghatározó, mivel a tárgyak egymásra épülnek és az alapozó tárgyak sikeres elsajátítása az első év feladata. Itt sokat számítanak a középiskolában megszerezhető alapok. Érdemes emelt szintű érettségit tenni, mert a tapasztalat szerint, akik kémiából ezt választják egyértelműen jobb eredményt érnek el az egyetem első évében.

Hogyan lehet tudományos diákköri munkához témavezetőt felkérni/keresni?

  • A Kémiai Intézet honlapján a „Kutatás” című fül alatt olvasható a kutatócsoportok bemutatkozása.
  • Érdemes követni a félévenként megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferenciákat, melyeken a kutatócsoporthoz csatlakozott hallgatók adnak elő.
  • A Kémiai Intézet TDK felelősét keresve: molnar.eniko@science.unideb.hu vagy lazar.laszlo@science.unideb.hu
  • A Hatvani István Szakkollégium honlapján a Szakcsoportok fül alatt a Kémiatudományi Szakcsoport megnyitásával a kutató hallgatók névsora és témáik látszódnak; őket is kereshetitek.
  • (A Szakkollégium is rendez őszi-tavaszi hallgatói konferenciát.)
  • Kimagasló tanulmányi eredmény esetén a kutatócsoportok meghívják a hallgatókat, hogy kapcsolódjanak be a munkájukba.
  • A Kémiai Intézet Beiskolázási felelősét keresve: david.agnes@science.unideb.hu

Milyen cégeknél és vállalatoknál lehet állást találni?

Hány ponttal lehet bekerülni a kémia BSc-re?

  • A 2023-as felvételi eljárásban 240 pont lesz a minimális pontszám, és ezzel valószínűleg be lehet kerülni az adott szakra

Igaz az, hogy legjobb eséllyel a Vegyipariból lehet bekerülni?

  • Nem, a bekerülési esélyekben nincs szerepe annak, milyen középiskolában tanult a diák. Sokkal fontosabb a felvételi pontszámban, hogy a tanulmányi és érettségi pontszámnál figyelembe vett tárgyakból milyen eredményt ért el.
  • A vegyipariban megszerezhető gyakorlati készségek az egyetemi évek alatt lesznek nagyon hasznosak, és a bennmaradás esélyeit javítják.
  • Hasonlóképpen az emelt szintű kémia érettségire való készülés közben megszerzett tudás is nagymértékben hozzájárul az első év akadályainak leküzdéséhez.

Milyen lehetőségek várnak a matematika BSc szak elvégzése után?

  • A matematika BSc szak elvégzésével a matematika számos területén szerzett átfogó jártasság birtokában hallgatóink jó esélyekkel jelenhetnek meg a munkaerőpiacon, elsősorban bankok, biztosítók, a pénzügy, az informatika és az ipar területén, illetve jelentkezhetnek a képzés második lépcsőjét jelentő mesterképzésben való részvételre matematikus vagy alkalmazott matematikus MSc szakokra.

Milyen a különbség a matematikus és az alkalmazott matematikus MSc szakok között?

  • A matematikus MSc szakon hallgatóink magas szintű matematikai ismeretanyagot sajátíthatnak el érdeklődésük alapján választott tárgyak alapján. Elsősorban az önálló modellalkotás, problémamegoldás a képzés célja, melyet hallgatóink a hazai és külföldi felsőoktatásban, kutatóintézetekben és különböző K+F projektek során tudnak majd kamatoztatni. Az alkalmazott matematikus MSc szakot elvégzők a választott specializációhoz kapcsolódó (diszkrét matematikai, pénzügy-matematikai, számítástudományi) tárgyak hallgatásával mélyíthetik el tudásukat alkalmazásorientált szemléletben. Olyan szakembereket képzünk, akik munkájukat a hazai vagy európai iparban és gazdaságban közgazdászokkal, műszakiakkal és más szakmák képviselőivel együttműködve hatékonyan képesek végezni.
Legutóbb frissítve: 2022. 11. 14. 08:24