TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 | DEBRECENI EGYETEM

A kutatóegyetemi TAMOP projekt szakmai alprojektjeinek leírása:

Objektív adatok alapján az öt kiemelt szakmai terület a Debreceni Egyetem legversenyképesebb alapkutatási területe: ezekben az Egyetemen összesen 12 akadémiai kutatócsoport, 21 doktori iskola és hét korábbi TÁMOP pályázaton támogatást elnyert innovatív kutatói team működik.

A Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács tagjai

Elnöke, Fésüs László akadémikus, a projekt szakmai vezetője.  Minden területért külön szakmai vezető felelős, a Debreceni Egyetem öt tekintélyes akadémikus professzorai: Joó Ferenc (Molekulatudomány), Trócsányi Zoltán (Fizikai-, Számítás- és Anyagtudomány), Nagy László (Molekuláris Medicina), Gergely Pál (Egészség- és Környezettudomány) és Kertész András (Nyelvtechnológia és Bioetika). A Tanács tagja a fent említettek mellett az egyetem tudományos rektorhelyettese, Dr. Páles Zsolt.  A Tanács tartósan beépül az Egyetem működési rendszerébe, a két éves támogatási projektet az Egyetem hosszú távú kutatóegyetemi programja első lépésének tekinti.

Sajtóanyag: Péntek, 2010. szeptember 24.

Elindult a kutatóegyetemi program a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem 2010. július 1-én megkezdte a kutatóegyetemi program megvalósítását. Az intézmény 2010. áprilisában nyerte el a kutatóegyetemi címet, az ezzel elitegyetemi rangot, amihez indulásként közel hárommilliárd forint összegű, két évre szóló uniós támogatást kapott a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 jelű pályázat keretében, amelyhez mintegy 150 millió Ft önrészt tesz hozzá az egyetem. A kutatóegyetemi programban a Debreceni Egyetem célja hogy elérje a vezető európai elitegyetemek tudományos teljesítményét, színvonalát és elismertségét. Öt kiemelt területen belül azok a kutatók és kutatócsoportok, belső kiválósági helyek kerülnek támogatásra, akik optimális feltételek között dolgozva képesek a kutatási területük nemzetközi élvonalában jelentős tudományos eredmények, nemzetközi díjak elnyerésére, továbbá széleskörű együttműködésre a hazai és külföldi kutató társintézményekkel.

2010. július 1., a projekt kezdete óta az öt kiemelt alapkutatási témakörben 118 kutatócsoport indított kutatási témát. A programot felügyelő Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács meghatározta a kutatók kétéves projektben történő alkalmazásának feltételeit és a projekt megvalósításának belső eljárásrendjét, belső szerződést kötött a kutatócsoportokkal, mely tartalmazza a kutatási tervet, költségvetést és a két évre tett vállalásokat. Egyetemi szinten a két év alatt a szellemi kapacitás 73 fő kutatóval bővül, további 70 jelenlegi dolgozó tehermentesítése is megtörténik az oktatási feladatok alól. A projekt keretében 22 fiatal kutató kap lehetőséget önálló kutatócsoport indítására.

Lezajlott az eszközök közbeszerzésének első köre, 575 566 975 Ft értékben, amelyhez 384 885 301 Ft támogatást kaptunk. A műszereken a kutatócsoportok szeptember folyamán már megkezdik a munkát. Például beszerzésre kerül egy Stopped-flow-val kombinált villanófény-fotolízis készülék; tudomásunk szerint ilyen, vagy ehhez hasonló csúcskategóriájú reakciókinetikai kutatóeszköz Magyarországon jelenleg nincsen. További példák: az őssejtek kutatását lehetővé tévő, többszörös lézer alapú sejtszétválasztó rendszer, nagy felbontású fehérje analitikai és mikroszkópos műszerek, új generációs genom szekvenáló eszköz a személyre szóló molekuláris alapú orvosláshoz.

Intézményi hálózatfejlesztésre, tehetséggondozásra, technológia transzferre és az infrastruktúra hatékony kihasználtságának növelésére 134 millió forintot tervez költeni az Egyetem.

A kutatóegyetemi program szoros kapcsolatban működik majd az egyetem alkalmazott kutatási területeivel. Ezekre jó példák a gyógyszerkutatás, zöld és fenntartható kémia, a bio- és nanotechnológia, a környezet-és agrártechnológiai területek, a fenti kutatások etikai vonatkozásai, valamint az informatikában a nemzeti nyelvek és kultúrák szerepe felértékelődésének kérdései.

a Molekulatudomány: A Dr. Joó Ferenc vezette Molekulatudomány, mint kiemelt kutatási terület a kémiai és biológiai kutatások valamint a gyógyszerkutatás szoros együttműködését valósítja meg. Kiemelt kutatási irányt képvisel a biológiai makromolekulák és a kis molekulák közötti kölcsönhatások vizsgálata, kiválasztott hatással rendelkező molekulák tervezése, a szénhidrát-fehérje szerkezetek vizsgálata, fehérjekrisztallográfia, fehérjék aktív állapotának tanulmányozása. Nemzetközi hírnevet vívtak ki a biokoordinációs kémiai kutatások (pl. a prionfehérjék és fémionok kölcsönhatásának felderítése és szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában) továbbá a kontrasztanyag-fejlesztő koordinációs-kémiai alapkutatások a mágneses rezonancia alapú molekuláris képalkotás alkalmazásához. Kiemelkedő eredményességűek a homogén katalízis kutatások, melyek biológiai rendszerek katalitikus módosítására is kiterjednek. A környezeti kémiai jelentőségű összetett redoxireakciók mechanizmusának felderítése hozzájárul a talaj- és rétegvizek, az ivóvízbázisok szennyezőinek kémiai úton történő hatékony eltávolítási módszereinek kidolgozásához. A vidéki egyetemek között egyedüliként Debrecenben működik egy kristályröntgen diffrakciós laboratórium, amely felbecsülhetetlen segítséget nyújt a molekulák szerkezetének meghatározásához. Ezen a területen 7 új, fiatal kutatócsoport indul a program keretében

a Fizikai-, Számítás- és Anyagtudomány: A Dr. Trócsányi Zoltán vezette alprojekt összefogja az egyetemen folyó, a fizika, a számítás- és az anyagtudomány területén a világ élvonalához tartozó alap- és alkalmazott kutatásokat. A közelmúltban a nanoskálájú jelenségek (diffúzió, érzékelési folyamatok, memóriahatások) területén, az Európai Részecsekfizikai Laboratórium LHC gyorsítójához kapcsolódó kutatásokban, valamint a szilárdtestek törési folyamatainak vizsgálatában, modellezésében értek el úttörő eredményeket. Számítástudományban a függvény- és a diofantikus egyenletek elméletében, illetve a számítógépes titkosítási eljárások kidolgozásában vannak kiemelkedő eredményeik.  Az anyagtudományokban az orvosi és gyógyszerészeti célra alkalmas polimerbázisú nanokompozitok előállítása, valamint a kifejlesztett anyagok fogászati felhasználása hozott átütő újításokat.  Az említett, és további féltucat kiemelt kutatási területen elért eredményekre alapozva korszerű, élenjáró kutatást valósítanak meg az Észak-alföldi térségben. Területükön 4 fiatal kutatócsoport indult el a projekt keretében.

• a Molekuláris Medicina: A Molekuláris Medicina terület vezetője Dr. Nagy László. A terület lefedi a DE Orvos- es Egészségtudományi Centrum számos elméleti es klinikai intézetét, melyek 2000-ben létrehozták a Molekuláris Medicina Kutatóközpontot (angolul: Research Center for Molecular Medicine). Ebben a kutatási egységben világszínvonalú kutatások folynak a sejtek szövetek működésének molekuláris részleteit illetően, különös tekintettel fontos betegségek kialakulásának jobb megértése érdekében.  A kutatók 26 munkacsoport es 5 központi laboratórium bevonásával vizsgálják, az emberi genom kifejeződésének szabályozását és rendellenességeit, a sejtek differenciálódásának es elhalásának szabályozását, bizonyos immunfolyamatokban szerepet játszó jelátviteli útvonalakat es az érrendszer integritását elősegítő mechanizmusokat.  Az itt folyó munka közelebb vihet a szív és érrendszeri, daganatos, krónikus gyulladásos es a cukorbetegség megértéséhez, diagnózisához és kezeléséhez is. A pályázat lehetőséget biztosít a kutatómunka elmélyítésére, ugyanakkor 6 fiatal munkacsoport indítására és a központi laboratóriumok műszerezettségének javítására.

• az Egészség- és Környezettudomány: A terület vezetője Dr. Gergely Pál. A a népesség egészségi állapotának javítását célzó népegészségügyi kutatások kiterjednek a népbetegségek (szív-érrendszeri, daganatos, anyagcsere, mozgásszervi) kockázati tényezőinek felismerését, a szűrővizsgálatok keretében történő korai kimutatását és a rehabilitációs tevékenység hatékonyságát javító kutatásokra. A természettudományok területén további, tekintélyes előzményekkel és alapkutatási potenciállal rendelkező területet képeznek a mikroorganizmusokkal kapcsolatos kutatások. Az egyetem mindhárom nagy egységében (az AMTC, OEC és TEK nyolc tanszékén és a Bioinkubátorházban) folyik ilyen tevékenység, ami összességében olyan széles alapkutatási profilt jelent, ami egyedülálló az országban. Különösen jelentős és nemzetközileg is elismert a mikroorganizmusok sejtbiológiája, genetikája, genomikája, biodiverzitása és molekuláris filogenezise valamint a növénypatogén és humánpatogén fajok vizsgálata. A projekt hozzájárul az Egyetemen folyó alkalmazott kutatások fejlődéséhez is, így a funkcionális élelmiszerek, a megújuló energiaforrások (bioetanol), valamint a diagnosztikai módszerek fejlesztése a területén. A kiemelt terület 19 kutatócsoportból áll, és 3 új, fiatal kutatócsoportot támogat.

• a Nyelvtechnológia és Bioetika: A terület vezetője Dr. Kertész András. A nyelvtechnológia terület napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő, a nyelvtudomány és az informatika interdiszciplináris együttműködésére épülő tudománya. Eredményei például a beszédszintézisben, a beszédfelismerésben, nyelvi adatbázisok létrehozásában vagy a gépi fordításban hasznosulnak közvetlenül. A bioetika a nemzetközi érdeklődés homlokterében álló alkalmazott filozófiai diszciplína, mely az élettudományok által felvetett etikai kérdésekkel foglalkozik. Fő témái közé tartozik többek között az eutanázia, az abortusz, a mesterséges megtermékenyítés, az őssejtkutatás, vagy a génmanipuláció etikai problémának vizsgálata. A projekt célja többek között a magyar nyelv következő digitális adatbázisainak felépítése és nyelvtechnológiai megalapozása, magyar emlékezethelyek digitális adatbázisának megalapozása és a génmanipulált organizmusokról, valamint az őssejtkutatásról folytatott társadalmi vita etikai szempontú elemzését. A kiemelt terület 20 kutatócsoportból áll, és 2 új, fiatal kutatócsoportot támogat.

• a hatodik alprogram a tudás- és technológiatranszferért, valamint a projektben létrehozott infrastruktúra hatékony hasznosításáért felelős: Vezetője Balogh Judit, a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Iroda igazgatója. Ezen belül folyik a kutatások szervezése és a nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése, mélyítése az öt kiemelt területen. Az alprojekt a teljes egyetemi vertikum kutatási eredményeinek hasznosítását is támogatja.