TÁMOP-4.1.2.-08/1/C-2009-0001 | DEBRECENI EGYETEM

"A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg."

Projekt címe: Program az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére és a vezetői hatékonyság javítására a Debreceni Egyetem oktatói, valamint közép- és felsővezetői körében

• Szerződésszám: TÁMOP-4.1.2.-08/1/C-2009-0001
• Projekt teljes költségvetése: 56 249 600 Ft
• Támogatás összege: 44 999 680 Ft
• Önerő összege: 11 249 920 Ft
• Támogatási intenzitás: 80 %

Projekt rövid bemutatása:
A „Program az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére és a vezetői hatékonyság javítására a Debreceni Egyetem oktatói, valamint közép- és felsővezetői körében.” elnevezésű projekt alapvető célja, hogy a Debreceni Egyetemen zajló angol nyelvű oktatási formákban szerepet kapó oktatók nyelvtudása és kommunikációs készsége javuljon. A projekt megvalósítását különösen indokolttá teszi az a tény, hogy a Debreceni Egyetem nem pusztán Magyarország teljes területéről, de a Föld valamennyi nagyobb régiójából (Európa, Afrika, Közel- és Távol Kelet, Észak-Amerika) toborozza hallgatóit. A projekt sikeres megvalósulásától joggal remélhető, hogy a Debreceni Egyetem által, angol nyelven nyújtott képzés színvonala emelkedik, és megközelíti (vagy akár el is éri) az Európa közvetlen élvonalában található nemzetközi hírű egyetemekét. A projekt járulékos célja, hogy az oktatók kommunikációs és előadói készségének javításával, tájékozottságuk növelésével a magyar nyelven végzett oktatás színvonala is tovább emelkedjen. Mindezek mellett a projekt sikeres megvalósulásának további igen fontos, az egész nemzetgazdaságra kiható következménye, hogy a legtapasztaltabb oktatók vezetői és szervezői képességeit javítva az oktatás, kutatás és innovációs tevékenység költséghatékonyabb és effektívebb lesz. Mindebből következően a projekt alapján megvalósuló fejlesztés jelentősen hozzájárul majd a Debreceni Egyetem területén zajló reál- és humántudományok oktatásának, a kutatói tevékenység színvonalának, a tudományos-oktatói kommunikáció magas szintű műveléséhez, valamint jelentősen segítheti a régió és egész Magyarország versenyképességének javulását.

Sajtóközlemény:

DEBRECENI EGYETEM
Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Több mint tízmilliárdos fejlesztésekkel korszerűsödik a betegellátás Debrecenben

„Pályázatok hídján” - álomtól a megvalósulásig: a DE OEC V. Kapcsolat Napja

A közel 12 milliárd forintból megvalósuló Egészség Központ Fejlesztési Projekten keresztül mutatja be jövőbeni fejlesztési koncepcióját a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum az immár ötödik alkalommal megrendezett Kapcsolat Napján. A február 20-i esemény résztvevői – a centrum nyertes pályázatain belül – többek között megismerhetik a nagy populációkat érintő bőrbetegségek vizsgálatára, a meggymag gyógyászati alkalmazásának kutatására, az őssejt és génterápia fejlesztésére, valamint új típusú gyógyszerfejlesztések elősegítésére létrejött négy innovatív kutatói teamet (IKUT) is.

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma a technika robbanásszerű fejlődésével lépést tartva szolgálja a betegellátást, az orvos- és egészségügyi szakember-képzést, a továbbképzést, valamint a kutatást. A folyamatos modernizációt, a betegellátás magas színvonalát támogatják azok a több mint 10 milliárd forint összértékű nyertes uniós pályázatok, melyeknek bemutatására a centrum által megrendezett V. Kapcsolat Napja fókuszál.

„Az orvos- és egészségtudományi szakma rangos fórumán a gazdasági szféra és a nemzetközi tudományos-kulturális élet képviselőinek is számot adunk centrumunk legújabb, európai színvonalú fejlesztéseiről. Bemutatjuk az álomtól a valóságig ívelő, már meglevő hidakat, a nyertes pályázatokat, és közösen keressük a megvalósítás további lehetőségeit. Kiemelten foglalkozunk az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyert 10,6 milliárd forintos támogatásból és az 1,2 milliárd forintos önrészből megvalósuló Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekttel, ami a további évek fejlesztési koncepciójának alapját is képezi.” – ismertette az V. Kapcsolat Napjának kiemelt témáját Dr. Paragh György, a DE OEC elnöke.

A február 20-i találkozón bemutatkozik az a négy innovatív kutatói team (IKUT) is, melyek az őssejt és génterápia lehetőségeire, a nagy populációkat érintő bőrbetegségek kutatására, a meggymag gyógyászati hasznosítására, valamint új típusú gyógyszerfejlesztésekre jöttek létre, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 4.2.2) keretében. A projekteknek köszönhetően nemzetközileg is elismert külföldi tudósok érkeznek a centrumba, tovább növelve a betegellátás magas színvonalát.

A Kapcsolat Napja fórumot teremt a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda tudáshasznosulást ösztönző, a kutatási eredmények regionális szintű alkalmazását támogató – 335 millió forint európai uniós támogatással és mintegy 59 millió forint önerőből megvalósuló – projektjének (TÁMOP 4.2.1) ismertetésére is. Alkalom nyílik továbbá a „képzők képzése” pályázat (TÁMOP 4.1.2) specifikus lehetőségeinek feltárására, aminek eredményeként a DE OEC szakemberei – az egyetemi igényekhez illeszkedő – magas szintű angol nyelvi képzéseken vehetnek részt.

Az eseményen sor kerül a DE és az Ungvári Egyetem Fogorvostudományi Karai közötti nemzetközi együttműködés aláírására is, míg az Interregionális Magyar-Román Találkozó keretében a DE OEC Sugárterápia Tanszék a Nagyváradi Kórházzal közös projektjeit vitatja meg. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma továbbá kerekasztal –beszélgetést is szervez, ahol a Gyógyszerésztudományi Kar a Joseph Fourier University Grenoble-val, valamint a University of Connecticuttal való kooperáció további lehetőségeit tárgyalja meg.

A sikeres pályázati projektek mellett az érdeklődők szakmai fórumokon ismerkedhetnek meg többek között a Sántha Kálmán Szakkollégium tehetséggondozó programjaival, az Ortopédiai Klinika legújabb fejlesztéseivel, valamint a DE OEC ritka betegségek ellátására kidolgozott stratégiáival. A Kapcsolat Napján szó esik majd a fogorvosképzés aktuális kérdéseiről, a centrum élődonoros transzplantációiról, valamint a személyre szabott molekuláris, illetve génterápia fontos szerepéről a betegségek megelőzésében. A résztvevők ugyanakkor áttekintést kaphatnak a szellemi hanyatlás diagnosztizálásának vizsgálati módszereiről, a veleszületett halláskárosodás korai felismerésének lehetőségeiről és a nukleáris medicina legmodernebb vívmányairól is.

A tudományos-szakmai fórumokat, kerekasztal-beszélgetéseket orvostörténeti kiállítások színesítik: a látogatók bepillantást nyerhetnek az elmúlt évek Kapcsolat Napjainak érdekes történeteibe, megismerkedhetnek a Sebészeti Műttéttani Tanszék elmúlt 35 éve során használt mikrosebészeti műszerekkel, valamint olyan orvosi emléktárgyakat tekinthetnek meg, mint az eredeti Petz sebészeti varrógép vagy a világhírű Veres-tű.

„Pályázatok hídján” - álomtól a megvalósulásig
V. Kapcsolat Napja a DEOEC-ben

2010. február 20.
Sajtóközlemény-melléklet

Dr. Paragh György egyetemi tanár, centrumelnök: A DE OEC a „pályázatok hídján”
Idén ötödik alkalommal rendezzük meg a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában a Kapcsolat Napját, ezúttal a „Pályázatok hídján” - álomtól a megvalósulásig - gondolat jegyében. Ennek szellemében a Nap központi programjában bemutatjuk az álomtól a valóságig ívelő, már meglevő hidakat, a nyertes pályázatokat, és közösen keressük a megvalósítás további útjait. A Központi Program részeként a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság és a Strukrurális Alapok Programiroda vezetői tájékoztatnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2010-ben megnyíló lehetőségeiről. Az Észak-Alföldi Régió Brüsszeli Képviselete valamint a brüsszeli központú Észak-Alföldi Régió Baráti Köre elnöke és tagjai segítségével bepillantást nyerhetünk a nemzetközi trendekbe, és kerekasztal beszélgetés során megvitathatjuk a DE OEC európai stratégiájának lehetőségeit 2013 után.

Kiemelten foglalkozunk az Új Magyarország Fejlesztési Terv (TIOP 2.2.7) keretében elnyert 10,6 milliárd forintos támogatásból és az 1,2 milliárd forintos önrészből megvalósítani kívánt Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekttel, mely alapját képezi a további évek fejlesztési koncepciójának is.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - TÁMOP 4.2.2 - a DE OEC-ben négy innovatív kutatói team (IKUT) jött létre, a nagy populációkat érintő bőrbetegségek vizsgálatára, a meggymag gyógyászati alkalmazásának kutatására, az őssejt és génterápia, valamint az új típusú gyógyszerfejlesztések elősegítésére. A projekteknek köszönhetően számos neves külföldi tudós érkezhet Debrecenbe, kezdheti meg munkáját intézményünkben, tovább erősítve a betegellátást szolgáló K+F tevékenységet. A Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda tudáshasznosulást ösztönző, 335 millió forint európai uniós támogatással - TÁMOP 4.2.1 - és mintegy 59 millió forint önerőből megvalósuló projektje regionális szinten teszi lehetővé a kutatási eredmények hasznosítását és a magyar kutatók innovációs szemléletének erősítését. A projekt átfogó célja az együttműködés erősítése az Észak-alföldi régió felsőoktatási intézményei – a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Szolnoki Főiskola – és a gazdasági élet szereplői között, továbbá a felsőoktatási intézményekben kifejlesztett kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosítása. A képzők képzése - TAMOP 4.1.2 - nyertes pályázat lehetőséget ad specifikus, az egyetemi igényeknek megfelelő nyelvi képzés indítására, ami alkalmas az angol nyelvű oktatásba bevont munkatársak hatékony felkészítésére, és a kellően magas színvonalú kommunikációs készség megszerzésére.

Fürjes Gergely elnök DE OEC HÖK: DE OEC, a hallgatók centruma a bővülő lehetőségek tükrében
A DE OEC immár ötödik éve várja nyitott kapukkal e napon egykori és jövőbeni diákjait, az élettudományokban, az oktatásban és gyógyításban jártas szakembereket, közéleti szereplőket és minden érdeklődőt. Leendő hallgatóinkra is gondolván, meghívjuk a szakpedagógusokat, és az érdeklődő középiskolás tanulókat a „DE OEC a hallgatók centruma” című előadásunkra, ahol személyes tapasztalatokat szerezhetnek a Centrumunk mindennapjairól. Meghallgathatják oktatóink és meghívott vendégeink előadásait, megismerkedhetnek a Centrumban folyó világszínvonalú oktató-, gyógyító-, és kutatómunkával.

Pályázati Programok

Innovatív Kutatói Teamek a DE OEC-ben - Őssejt és génterápia – kutánbiológia - növényi hatóanyagok – inzulin rezisztencia (TÁMOP-4.2.2-08/1/2008)

• Dr. Nagy László, akadémikus, egyetemi tanár Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet: Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen

A projekt célja az őssejtek orvosi diagnosztikai és terápiás felhasználásának megalapozása a Debreceni Egyetemen, egy olyan hazai centrum és hálózat kialakítása, amely nemzetközileg is versenyképes módon tud tevékenykedni ezen az ígéretes és kompetitív területen. A projekt magában foglalja a génmódosított őssejt terápia alkalmazási lehetőségeinek kutatását genetikailag jól definiált, veleszületett immundefektusokban. A kutatások eredményeinek hasznosításával olyan nagy populációt érintő betegségek hatékonyabb kezelésére nyílik mód, mint a szív- és érrendszeri, vagy a daganatos megbetegedések. Ezek együttesen a halálokok kétharmadát alkotják. Ezek oki kezelésére jelenleg hatásos gyógymód nem áll rendelkezésre. A projekthez ipari partnerek kapcsolódnak, akik részt vesznek a kutatási eredmények hasznosításában. A vállalkozások és az egyetem magas szintű együttműködése valósul meg, mely hozzájárul a biotechnológiai ágazat megtelepedéséhez a régióban.

• A projekt összköltsége: 777.466.000 Ft
• Melyből a saját forrás: 116.620.000 Ft

• Dr. Szőllősi János egyetemi tanár, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet: Kutánbiológiai Kutatóközpont (KBKK): A DE innováció orientált kutatásának integrálása nagy populációkat érintő bőrbetegségek patomechanizmusának (betegséglefolyás) vizsgálatára

A bőrgyógyászati betegségekben szenvedők egyre növekvő számát jelzi, hogy évente 1,3 millió orvos-beteg találkozás történik valamilyen bőrgyógyászati betegséggel kapcsolatban, mint például az allergiás és autoimmun bőrbetegségek, a pikkelysömör, a lábszárfekély, vagy a bőrdaganatok. E betegségek kezelésére 27 Mrd Ft-ot költ a társadalombiztosítás. A dermatológia fejlődését elsősorban a bőrbetegségek lefolyásának nem kellő mélységű ismerete akadályozza, ezért jött létre a Kutánbiológiai Kutatóközpont (KBKK): a DE innováció orientált kutatásának integrálása nagy populációkat érintő bőrbetegségek patomechanizmusának vizsgálatára (röviden DERMINOVA projekt). A projektben részt vesz számos külföldi intézmény és azok nemzetközi hírű vezető kutatói. A projekt a Debreceni Egyetemen valósul meg. A KBKK elsődleges célja a kutánbiológiai kutatások minőségileg magasabb szintre emelése, melynek segítségével a gyulladásos és daganatos bőrbetegségekben szenvedők terápiáját segítő, új kutatási eredmények érhetők el.

• A projekt összköltsége: 433.261.136 Ft
• Melyből a saját forrás: 65.500.136 Ft

• Dr.Tósaki Árpád egyetemi tanár, tanszékvezető, Gyógyszerhatástani Tanszék: Természetes eredetű növényi hatóanyagok molekuláris hatásmechanizmusának vizsgálata és terápiás hasznosítása diabéteszes és hiperkoleszterinémiás (magas koleszterinszinttel járó) kardiovaszkuláris (szív- érrendszeri) kórképekben

A halálozási statisztikákban a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a szív oxigén hiánnyal járó megbetegedései vezető helyen állnak. Évente közel 450 milliárd forintot költ az ország az ilyen megbetegedések kezelésére. A szívinfarktus által okozott szövetkárosodásban számos tényező játszik szerepet, amelyek közül az egyik károsító tényező az ún. „reaktív szabad gyökök”. A meggymagból izolálható anyagok rendelkeznek a reaktív szabad gyököket megkötő képességgel, s így védik a szívizmot a súlyosabb szöveti károsodástól, megtartva annak működőképességét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évente 400-500 tonna meggymag melléktermék keletkezik, országos szinten pedig 2000-2500 tonna, amiből a gyógyászatban hasznosítható hatóanyagok vonhatók ki, valamint a meggymagban található növényi eredetű zsírok és olajok gyógytermékként, kozmetikumként hasznosíthatók. A projekt előzményeként korábbi pályázatunkból két hazai és két nemzetközi szabadalmi bejelentést tettünk. Kifejlesztettük az OLABELLA® termékcsaládot (arckrém és testápoló), valamint megtörtént az OLABELLA név nemzetközi védjegybejegyzése is. A projekt során meghatározzuk és azonosítjuk műszeres analitikai technikákkal a meggymagban található bioaktív hatóanyagokat, és megvizsgáljuk azok antioxidás hatásait állatkísérletes modelleken. Továbbá vizsgáljuk az említett anyagok hatásait a szem egyes megbetegedéseiben is. A projekt teljes költsége 308 millió Ft, amelyből 48 millió Ft az önerő. Kísérleti eredményeinkre alapozva a projekt folytatásaként célunk a meggymag-hatóanyagokat tartalmazó kemény- és lágy-zselatin kapszulák kifejlesztése, amely termékek alkalmazása a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzéséhez vezethet. A meggymag olaj mellett számos más növényi eredetű hatóanyagot is vizsgálunk mint pl., a Ginkgo biloba (kínai páfrányfenyő), pálmaolaj. A projekt során vizsgálni fogjuk a hatóanyagok pontos molekuláris hatásmechanizmusát is. A projekt sikeres szakmai végrehajtását a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerésztudományi Karának munkatársai végzik, szorosan együttműködve külföldi partnerekkel. A fejlesztéshez, illetve kísérleteinkhez szükséges meggymag olajat hazai mezőgazdasági forrásból szerezzük be, míg a kutatási eredményekben rejlő fejlesztési potenciált (piackutatás, a marketing feladatokat) gyógyszerforgalmazásban és szabadalmi eljárásokban járatos debreceni vállalatok munkatársai segítik.

• Dr. Patonai Tamás: Inzulin rezisztencia és cukorbetegség kezelésének farmakológiai lehetőségei

A projekt célja olyan molekulák azonosítása és szabadalmaztatása, amelyek a 2-es típusú cukorbetegség definitív gyógyításához szükséges gyógyszerek alapjait jelenthetik. A kutatás célja olyan új típusú hatásmechanizmus feltárása, amely nemcsak egyszerű tüneti kezelést tesz lehetővé. A projekt a Debreceni Egyetem tanszékei, intézetei és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja által alkotott konzorcium keretén belül valósul meg, egy innovatív kutatói team létrehozásával. A csoport a gyógyszertudomány területén olyan molekulák azonosítását, validálását és optimalizálását vizsgálja, amelyek új típusú gyógyszer fejlesztése előtt nyitnak utat és hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához. A kutatócsoportot 20 kutató, köztük 4 külföldi, 4 PhD hallgató, valamint 5 technikus alkotja. A projekt futamideje 2 év.

• A projekt összköltsége: 500.000.000 Ft
• Melyből a saját forrás: 75.000.000 Ft

• Balogh Judit igazgató, Tudás és Technológia Transzfer Iroda: A kutatási eredmények hasznosítási lehetőségei - tudás és technológia transzfer a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetemen megvalósuló innovációs- és technológia transzfer folyamatok menedzselését a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt keretén belül 2005-ben megalakult Tudás- és Technológia Transzfer Iroda (DE TTI) végzi. A DE TTI az elmúlt években ismertté tette nevét és szolgáltatásait, beintegrálta működését az Egyetem intézményi rendszerébe. Az Iroda mára az egyetemi, főiskolai kutatók számára a teljes innovációs lánc mentén tud technológia transzfer-szolgáltatásokat nyújtani. A fenti tevékenységek továbbfejlesztését és az Iroda szolgáltatásainak regionális szintű kiterjesztését segíti elő az ÚMFT keretében támogatott, TÁMOP 4.2.1. számú, „Tudás- és technológia transzfer az Észak-alföldi régió felsőoktatási intézményeiben” című projekt.
A projekt 2009-es kezdete óta a DE TTI jelentős eredményeket ért el. Lezárult a Debreceni Egyetem tudástérképének felmérése (240 felmért kutatócsoport). Elkezdődött a felmért projektek előszűrése és meghatározásra került, hogy milyen jogi, üzletfejlesztési vagy projektmenedzsment szolgáltatásra van szükség az egyes kutatási ötletek és projektek továbbfejlesztéséhez. Szerződéses formában rögzítésre kerültek a Debreceni Egyetem területén és környezetében tevékenykedő mintegy 30 vállalkozás és az Egyetem közötti együttműködések keretei. A DE TTI támogatásával megalakult az ICONO-Pharma Innovációs és Technológiai Szolgáltató Központ Kft., mely sikeresen pályázott a GOP 1.2.2. számú felhívásra. A projekt keretében a cég a DE Orvos- és Egészségtudományi Centrummal közösen Innovációs és Technológiai Parkot hoz létre. Üzletfejlesztési tanácsadással támogatjuk a Fluipharma Kft. létrehozását, mely szimulált gyári körülmények között képez majd technikusokat a gyógyszeripari szereplők számára. Megtörtént tizenöt előzetesen kiválasztott fiatal orvos, vegyész, agármérnök és informatikus testreszabott elméleti képzése, akikből üzletfejlesztési menedzserek válhatnak az Egyetemen és annak K+F eredményeket hasznosító vállalkozásaiban. - ismertette Balogh Judit, a TTI igazgatója A kutatási eredmények hasznosítási lehetőségei - tudás és technológia transzfer a Debreceni Egyetemen című projektet.

• Dr. Jenei Attila egyetemi docens, igazgató, Nemzetközi Oktatási Központ; Rusznák Zoltán egyetemi docens Élettani Intézet: Képzők képzése TAMOP 4.1.2 nyertes pályázat nyitórendezvénye

Bár intézményünkben elismerten magas színvonalú az oktatás, az angol nyelven indított programok fokozódó népszerűsége miatt, az eddigieknél is nagyobb igény van az angolul kiválóan beszélő, magasan képzett, kiemelkedően jó kommunikációs képességekkel rendelkező oktatókra. A felsőoktatásban értékes nyelvi kompetencia ugyanakkor speciális igényeknek való megfelelést jelent. Az angol nyelven oktató munkatársaknak 45-90 percen át kell folyamatosan, érthetően, nagy nyilvánosság előtt beszélni, amihez nem pusztán igen komoly nyelvismeret, de jelentős improvizációs készség is szükséges. A szűkebb keretben zajló oktatási tevékenységek során az oktatóknak képesnek kell lenniük egy-egy probléma tárgyszerű, szabatos és precíz elmagyarázására, a hozzájuk intézett kérdések megértésére, valamint az arra adandó válasz megfogalmazására. Ennek alapján felmerült egy specifikus, az egyetemi igények céljai számára formált nyelvi képzés szervezésének igénye, ami alkalmas az angol nyelvű oktatásba bevont munkatársak hatékony felkészítésére, és a kellően magas színvonalú kommunikációs készség megszerzésére. Ezen célok eléréséhez nyújt segítséget a TÁMOP 4.1.2 keretében elnyert „Program az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére és a vezetői hatékonyság javítására a Debreceni Egyetem oktatói, valamint közép- és felsővezetői körében” című projekt.

• A projekt összköltsége: 56.249.000 Ft
• Melyből a saját forrás: 11.250.000 Ft

• Dr. Berényi Ervin egyetemi docens, tanszékvezető, Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék: E-learning kialakítása a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában

A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában korszerű e-learning oktatási rendszer kerül kialakításra és bevezetésre. Ennek során három Karon történik tananyagfejlesztés (Általános Orvostudományi Kar, Egészségügyi Kar, Népegészségügyi Kar), melynek keretében 33 tananyag-egység kerül on line, e-learning alapú kialakításra. A tananyag-egységek az élettan, a képalkotás, a klinikai kémia, a megelőző orvostan és népegészségtan valamint az orvosi informatika egyes ismeretköreinek felelnek meg. A kialakított tananyagok és a tartalomszolgáltatás formája várhatóan korszerű távoktatási formává alakítja át a jelenlegi „levelező” képzési módszert. Eredményeképpen a képzési programok rugalmasabbakká válnak, így a képzések a munkaerő-piaci elvárásoknak, keresletnek jobban megfelelnek majd. Mindez megfelelő alapot teremt a DE OEC egészségtudományi képzéseinek fejlesztési tervében és stratégiai koncepciójában megfogalmazott mesterképzések és a többnyelvű képzések indításához. A projektet a DE OEC három karát érintő e-learning pilot projektnek tartjuk. A vállalt tananyagfejlesztések mellett legfontosabb célunk, hogy a projekt sikeres eredményei és tapasztalatai megfelelő lökést jelentsenek az irányba, hogy egyre szélesebb kör bevonásával legyünk képesek az e-learningben felkínált tantárgyak, tantárgyi egységek számát, spektrumát a projekt befejezését követően is folyamatosan kialakítani, fejleszteni.

• Dr. Tőzsér József, egyetemi tanár, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A projekt célja a biotechnológiai mesterképzés elképzelések harmonizálása, az orvosi biotechnológiai képzés tananyagának kialakítása, valamint az orvosképzésben a geriátriai oktatás fejlesztése. A Biológus-biotechnológus képzés – kifutó jelleggel – még folyik a Debreceni Egyetemen. Speciális biotechnológus képzést már akkreditáltattak más felsőoktatási intézmények, ezek körébe tartozik az Orvosi biotechnológus képzés is. Ugyanakkor a Debreceni Egyetem Biotechnológus MSc szak indítását kezdeményezte. A pályázat keretében a Pécsi és a Debreceni egyetem biotechnológus képzését kívánjuk a molekuláris biológus és általános orvosi képzéssel komplementer módon harmonizálni, és egy egységes javaslatot előkészíteni a többi biotechnológiai képzést végző felsőoktatási intézmény számára. A tananyagok áttekintése után egy olyan tantervi háló elkészítését tervezzük, mely lehetővé teszi az orvosi biotechnológus képzésnek mint az általános biotechnológus képzés szakirányának a meghírdetését.

Nemzetközi Programok

• Dr. Hegedűs Csaba egyetemi docens, FOK dékán: Együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása a DE Fogorvostudományi Kara és az Ungvári Egyetem Fogorvostudományi Kara között

A Fogorvostudományi Kar szélesíteni kívánja nemzetközi kapcsolatait a környező országok fogorvosképző helyeivel. Közös pályázati lehetőségekkel szándékozik megvalósítani a hallgatói, oktatói cserelátogatásokat, közös tudományos munka végzését, konferenciák szervezését és az egyetemek szorosabb együttműködését. Ennek keretében a már hagyományosan megrendezésre kerülő DE OEC Kapcsolat napján kerülhet sor elsőként az Ungvári Egyetem Fogorvostudományi Karával az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására.

• Dr. Bíró Klára stratégiai igazgató, DE OEC, Balogh Zoltán, képviselő Észak-Alföldi Régió Brüsszeli Képviselete: A DE OEC európai stratégiájának lehetőségei 2013 után – kerekasztal beszélgetés a brüsszeli központú Észak-Alföldi Régió Baráti Köre tagjaival

A nap során a DE OEC szakmai munkáján túlmenően, bemutatja fejlesztési elképzeléseit, a már megnyert pályázatokat. Meghívott előadók ismertetik az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nyújtott lehetőségeket. Kerekasztal beszélgetés keretében Balogh Zoltán brüsszeli képviselő és az általa vezetett Észak-Alföldi Régió Baráti Kör tagjaival közösen megvitatjuk a DE OEC európai stratégiájának lehetőségeit 2013 után.

• Dr. Vecsernyés Miklós egyetemi docens, dékán GYTK Dr. Tósaki Árpád egyetemi tanár, tanszékvezető: Kerekasztal beszélgetés az együttműködés eredményeiről és további lehetőségeiről a Joseph Fourier University Grenoble, a University of Connecticut valamint a Gyógyszerésztudományi Kar között

A Gyógyszerésztudományi Kar a „Kapcsolat Napja” együttműködés jegyében találkozik az orvos- gyógyszerész- és egészségtudományi szakma, a gazdasági szféra, a nemzetközi tudományos és kulturális élet képviselőivel. A Gyógyszerésztudományi Kar rendezvényén a meghívottak között szerepel a franciaországi Joseph Fourier Egyetem professzora, Prof. Joel De Leiris és Prof. Francois Boucher. A rendezvény fő célja a nemzetközi kapcsolatépítés, amely igen hatékony és alapvető fontosságú az ipar, az oktatás és a Ph.D. képzés területén, hiszen a két egyetem (Debrecen – Grenoble) a közelmúltban már közös Ph.D. diplomát is kiadott. A kapcsolatépítés lehetőséget ad arra, hogy megismerjük, valamint rálátásunk legyen egymás oktatási, kutatási és gyógyszeripari tevékenységére a két ország egyetemének együttműködési keretén belül. Ehhez az együttműködéshez társul, korábbi TÉT pályázatunk mellett, egy jelenleg futó TÁMOP (UMFT) pályázatunk is, amelyben a két francia professzor 3-3 hónapot tölt a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, egy amerikai és egy iráni kutatóprofesszorral együtt. Nemzetközi kapcsolatépítő tevékenységünk és rendezvényünk gazdag információforrást és gyakorlati együttműködést biztosít egyaránt a kutatás és oktatás területén, továbbá lehetőséget nyújt számos új nemzetközi ipari kapcsolat jövőbeni kialakítására.

• Dr. Szluha Kornélia egyetemi docens, tanszékvezető: Interregionális Magyar-Román Találkozó – A Nagyváradi Egyetem és a DEOEC Sugárterápia Tanszék közös projektjeinek megbeszélése

A Sugárterápia Tanszék Interregionális Magyar -Román Találkozót tart, melynek témája a Nagyváradi Egyetem és a Sugárterápia Tanszék közös projektjeinek megbeszélése. Az együttműködés nemzetközi pályázatok közös megvalósítására vonatkozik. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési (HURO) Programoknak köszönhetően lehetőség nyílik az Európai Unió támogatásával a magyar-román határtérség közös, társadalmi és gazdasági fejlesztésére a 2007-2013 közötti 7 éves programozási időszakban. A programban meghatározott prioritások: az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben. Ezen belül a megcélzott terület a közös egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, modern gépek és technológiák beszerzése, a humán erőforrás képzése és az egészségturizmus.

Szakmai Programok

• Dr. Cseri Julianna főiskolai tanár, tanszékvezető, Népegészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék: A gyakorlati oktatás fejlesztési lehetőségei, az oktatási intézmény és a gyakorlóhelyek kapcsolatának erősítése - oktatói fórum

A gyógytornászképzés feladata az önálló, felelősségteljes munkavégzésre való felkészítés. A képzés során – az elméleti ismeretek közvetítésén túlmenően – gyakorlati készségek és képességek kialakítása, fejlesztése történik, részben órai keretek között, részben kórházi-klinikai környezetben, jól felkészült, tapasztalt gyakorlatvezetők irányításával. A színvonalas oktatás nélkülözhetetlen feltétele az oktató intézmény és a gyakorlóhelyeken dolgozó szakemberek közötti információcsere. Ezt a célt szolgálja a Kapcsolat Napján meghirdetett oktatói fórum is, melyre azokat a klinikákon, kórházi osztályokon és más egészségügyi intézményben dolgozó gyógytornászokat, orvosokat várjuk, akik részt vesznek a gyakorlati képzésben, szakdolgozat és tudományos diákköri téma vezetését vállalják. A napirendi pontok között szerepel a gyakorlati képzés tapasztalatainak értékelése, a szakdolgozati követelményrendszer ismertetése, és az intenzívebb kapcsolattartás lehetőségeinek felmérése.
Reményeink szerint ez a rendezvény tovább gazdagítja az oktató intézmény és a gyakorlóhelyek évtizedes kapcsolatát, megalapozva további szakmai eszmecserék lehetőségét is.

• Dr. Balla György egyetemi tanár, igazgató, Gyermekgyógyászati Intézet: A régió gyermekgyógyász főorvosi értekezlete; Gyermekellátás az északalföldi régióban - tudományos értekezlet

A Gyermekgyógyászati Intézet gyógyító, oktató-továbbképző, kutató és közéleti tevékenységet fejt ki az északalföldi, és az észak-magyarországi régió területén. A Kapcsolat Napja alkalmából elsősorban az első két funkcióját szeretné erősíteni, és ezáltal javítani az ikerrégió gyermekellátását. 9.00 órakor a Gyermekgyógyászati Intézethez így tartozó 6 megyei kórház főorvosának az alapellátások, a szakfelügyelő főorvosának és a Gyermekgyógyászati Intézet tanszék- és osztályvezetőinek részvételével főorvosi értekezletet tart. Ezen meghatározzák a 2010-es év továbbképzési rendszerét, a gyermekgyógyász szakorvosképzés keretszámait, áttekintik a beutalási rendszert, és elemzik a kórházi-, szak- és gyermekgyógyászati alapellátás gondjait is. Az értekezlet után a Gyermekgyógyászati Intézet előadó termében tudományos előadásra kerül sor, a felkért előadók a Gyermekgyógyászati Intézet vezető professzorai, tanárai és a megyei kórházak főorvosai. A diszkusszió után a programban résztvevők csatlakoznak a Debreceni Egyetem központi rendezvényéhez.

• Dr. Muszbek László, akadémikus, egyetemi tanár, igazgató Klinikai Kutató Központ: A tehetséggondozás új állomása a DEOEC-ben: Sántha Kálmán Szakkollégium

A Sántha Kálmán Szakkollégium a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum hallgatói és oktatói által létrehozott szervezet, mely részt vesz a hallgatók tehetséggondozásában, szakmai és kulturális műveltségük továbbfejlesztésében. Ennek érdekében az egyetemi képzésen túlmutató szakmai és általános műveltség témakörökben előadásokat, kurzusokat, beszélgetéseket, rendezvényeket szervez a Szakkollégium tagjai számára. A Szakkollégium 2009-től középiskolások tehetséggondozását is tevékenységi körébe illesztette. Célunk, hogy már az egyetem előtt megtaláljuk a kiemelkedő képességű diákokat, megismertessük velük a kutatómunka világát és elősegítsük beilleszkedésüket az egyetemen folyó tudományos tevékenységbe. 2009 nyarán a Szakkollégium hagyományteremtő célzattal nagy sikerű 2 hetes nyári tudományos tábort rendezett középiskolások számára, ahol a diákok az első héten előadások és gyakorlatok keretében megismerkedhettek a tudományos munka alapjaival, majd a második héten intézetekhez kikerülve tutor irányításával közvetlenül részt vettek a kutatómunkában. A tábort jelentős sajtóérdeklődés követte, s több megyei és regionális középiskola jelezte, hogy 2010-ben szeretnének csatlakozni a programhoz. A 2010-es Kapcsolat Napja program keretében a Szakkollégium vezetői beszámolnak az eddigi munkáról, majd ismertetik a 2010-ben rendezendő tudományos nyári tábor céljait és programját a meghívott középiskolai tanárok és érdeklődő diákok részére. Ezt követően a 2009-es táborban résztvevő hallgatók tartanak előadást tapasztalataikról és a táborban végzett munkájukról. A programot kötetlen beszélgetéssel és állófogadással zárjuk.

• Dr. Csernátony Zoltán egyetemi docens, igazgató, Ortopédiai Klinika: A klinikai gyakorlatban alkalmazott fejlesztéseink – tudományos ülés az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársai részvételével

Az Ortopédiai Klinika Biomechanikai Laboratóriumát 16 éve alapították. Az azóta eltelt időszakban számos, a mozgásszervi sebészethez kötődő implantátum-, műszer- és műtéti technika fejlesztés történt. A laboratóriumhoz köthető fejlesztésekből jó néhány a hétköznapi gyakorlatban használt orvostechnikai eszközzé, illetve kezelési és műtéti technikává vált. A Laboratórium munkatársai ezeket az eredményeket mutatják be szakmai partnerüknek, az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak.

• Dr. Hegedűs Csaba egyetemi docens, FOK dékán: A fogorvosképzés aktuális kérdései

A Fogorvostudományi Kar által szervezett kerekasztal konferencia keretén belül a négy fogorvosképzőhely, a Magyar Fogorvosi Kamara és a Debreceni Önkormányzati Egészségügyi Bizottság képviselőjének jelenlétében kívánják megvitatni a szakorvosképzés jövőjét, a jelenlegi finanszírozási feltételeket az alapellátásban elvégzett tevékenységek minőségi ellenőrzésének megoldási lehetőségeit, valamint a speciális törődést igénylő csoportok számára (fogyatékkal élők, daganatos-fejlődési rendellenességes- allergiás betegek stb.) az egyenlő szakellátások biztosításának kérdését.

• Dr. Ádány Róza, egyetemi tanár, dékán Népegészségügyi Kar: A Népegészségügyi Iskola Baráti Körének egyesületi közgyűlése

A korszerű népegészségügy aktuális kérdéseit, problémáit vitatják meg a szakemberek a Népegészségügyi Iskola Baráti Köre Egyesület 2010. február 20-i közgyűlésén, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában. A 2004-ben alakult civil egyesület tagjainak – akik a Népegészségügyi Iskola volt hallgatói, doktori programjának egykori résztvevői, jelenlegi oktatói és a népegészségügy gyakorlati területét képviselő szakemberek – célkitűzései között szerepel az országban működő képző- és kutató műhelyek munkájának alapos megismerése, valamint az oktatási, továbbképzési lehetőségek feltérképezése. Ennek érdekében a szervezet 2009-ben kifejezte együttműködési szándékát a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Egyesületével. A Kapcsolat Napján így sor kerül többek között a két egyesület együttműködésének jogi, formai kidolgozására, a vezetőség újraválasztására és a 2010-es munkaterv megbeszélésére is. Az egyesület jövőbeni tervei között szerepel a videokonferenciák bevezetése, mellyel biztosítottá válna a tagok folyamatos kapcsolattartása is. A baráti kör civil szervezetként megteremti a népegészségügyi problémák társadalmi nyilvánosságát, elősegítve a különböző szektorok közötti dialógust.

• Dr. Remenyik Éva egyetemi tanár, igazgató Bőrgyógyászati Klinika: Kapcsolat Napja a Bőrgyógyászati Klinikán

A Kapcsolat Napja lehetőséget kínál a Bőrgyógyászati Klinikán korábban hagyományosan megrendezett Tiszántúli Bőrgyógyászok Találkozójának újjászervezésére, a régió bőrgyógyászainak a személyes találkozásra és közvetlen formában zajló szakmai továbbképzésre. A program keretében Dr. Remenyik Éva egyetemi tanár „Újdonságok a bőrgyógyászatban - aktuális diagnosztikus és terápiás kérdések az irodalom tükrében” címmel tart előadást. Dr. Veres Imre és Dr. Dezső Balázs a „Dermatopatológiai képzés -szövettani metszetek bemutatása, a szövettani vizsgálat jelentősége a bőrgyógyászati diagnosztikában” témakörét ismerteti. Ezt követik a betegbemutatások, a klinika és a régió bőrgyógyászainak részvételével, az érdekes esetek megbeszélése, konzultációja, majd szakmapolitikai kérdések megvitatására kerül sor a könyvtárban.

• Dr. Berényi Ervin, egyetemi docens, tanszékvezető, Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék: A molekuláris genetikától a morfológián keresztül a képalkotásig

Az orvostudomány egyre közelebb kerül ahhoz, hogy személyre szabott molekuláris vagy génterápiát alkalmazzon a betegségek megelőzésére, korai diagnosztizálására és gyógyítására. A személyre szabott kezelések azonban csak akkor válnak elérhetővé, ha az adott esetet személyre szabott diagnosztikai eljárások tisztázzák. Ezek a genetikai diagnosztikától kezdve, a kifinomult morfológiai vizsgálatokon keresztül a molekuláris képalkotás különböző fajtájáig terjedhetnek. A daganatos betegségek genetikai jellegzetességeinek ismerete lehetővé teszi a legkorszerűbb gyógyszeres kezelések kiválasztását. A személyre szabott diagnosztika és terápia kapcsolatát demonstrálja az OLKD Tanszék által tervezett tudományos program: a terápiás döntés befolyásolása az agytumorok genetikai, morfológiai és képalkotó diagnosztikai jellegzetességeinek ismeretében.

• Dr. Tóth Zoltán, egyetemi tanár, igazgató, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika: Regionális Szülész-Nőgyógyász Főorvosi Értekezlet

A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi Ikerrégió járó- és fekvőbeteg ellátásának, szak- és továbbképzésének regionális központja. Immár hagyomány, hogy a Kapcsolat Napja rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre az ikerrégió 22 szülészeti és nőgyógyászati osztályát vezető főorvosok regionális évértékelő értekezlete. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika könyvtárában az osztályvezető főorvosok, valamint a klinika részlegvezető munkatársai osztályonként értékelik az elmúlt év betegellátásáról szóló statisztikai adatokat, a progresszív betegellátás helyzetét a régióban. Megtárgyalják a Centrum oktató kórházainak a feladatait a graduális oktatással, a rezidens- és a szakorvosképzéssel kapcsolatban. A szakorvos-továbbképzés keretében áttekintik a kötelezően teljesítendő, valamint a szabadon választható, a klinikán megrendezésre kerülő tanfolyamokat. Az egységes szemléletű betegellátás érdekében ismertetik a legújabb szakmai ajánlásokat. A főorvosok és a klinika munkatársai az értekezlet után közösen vesznek részt a Kapcsolat Napja központi rendezvényein.

• Dr. Kerékgyártó Csilla, oktatási igazgató, Oktatásszervezési Központ: Oktatókórházak vezetőinek fóruma

A Kapcsolat Napján minden évben megrendezésre kerül az Oktatókórházak Vezetőinek Fóruma, ahová a DE OEC akkreditált gyakorló képzőhelyeinek vezetőit, képviselőit hívjuk meg. A találkozón a DE OEC vezetése beszámol az elmúlt év legfontosabb, oktatást érintő kérdéseiről, az elért eredményekről. Ezt követően a résztvevők szabad beszélgetés formájában vitatják meg mind a graduális, mind a posztgraduális képzés aktuális problémáit. A rendezvény lehetőséget teremt arra, hogy az intézményünk tovább erősítse az együttműködést a régió kórházaival az oktatás területén is. Ebben az évben értékelésre kerülnek az újonnan bevezetett hallgatói évközi blokkgyakorlati rendszer tapasztalatai is, és megbeszéljük a megváltozott szakképzési rendszerrel kapcsolatos új feladatokat. A DE OEC továbbra is számít arra a segítségre, amit a kórházak az orvostanhallgatók évközi és nyári gyakorlati képzésében, valamint a már végzett orvosok szakképzésében nyújtanak.

• Dr. Szilasi Mária egyetemi docens, igazgató, Tüdőgyógyászati Klinika: Regionális Tüdőgyógyász Főorvosi Értekezlet

A légzőrendszer betegségei ma vezető haláloknak számítanak a világon. A dohányzás és a népesség elöregedése várhatóan növelni fogja a krónikus légzőszervi betegségek előfordulását, így az asztmások, a krónikus obstruktív (szűkölet) tüdőbetegségben szenvedők (COPD) és a tüdőrák okozta megbetegedések számát, valamint az ezek kezelésével összefüggő óriási terheket. A Kapcsolat Napja alkalmából a régió tüdőgyógyászai számára egy közös megbeszélést hívtunk össze, hogy szorosabb szakmai együttműködést erősítsük, egymás munkáját, tevékenységét megismerjük, és természetesen bemutassuk a Tüdőgyógyászati Klinika működését, az elért eredményeket. A Tüdőgyógyászati Klinika önálló működését 1999-ben kezdte el, amikor a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika szétvált. Az elmúlt 10 év eredményeit bemutatjuk és felvázoljuk a további együttműködés lehetőségét is. A Tüdőgyógyászati Klinikán a magas szintű betegellátás mellett az oktatás és a tudományos munka is nagy jelentőségű. Az értekezlet keretében a régió tüdőgyógyászati intézményeinek vezetői valamint a tüdőgondozó intézetek vezetői egy rövid előadás formájában bemutatják jelenlegi munkájukat, működésüket. Ezt követően Dr. Szilasi Mária, mint a régió szakfőorvosa ismerteti az aktuális szakmai problémákat, majd közös megbeszélés során értékeljük a helyzetet.

• Dr. Pfligler György egyetemi docens, tanszékvezető, Belgyógyászati Intézet, Ritka Betegségek Tanszék: Ritka Betegségek ellátásának aktuális kérdései

Nemcsak hazánkban, hanem Közép-Kelet Európában is elsőként alakult meg a DE OEC-ben, 2001.július 1-én a Ritka Betegségek Tanszéke. A felismerés helyességét, hogy az ún. ritka betegségek speciális diagnosztikai és terápiás kihívásuk révén szerteágazó eredetük ellenére is egyfajta önálló entitást jelentenek, messzemenően igazolta az eltelt időszak. A ritka betegségek ellátása a legutóbbi Európai Uniós keretprogramok egészségügyi prioritásai közé tartozik és 2009-ben hazánkban is megalakult az ellátást koordinálni hivatott országos szak- és módszertani központ.A tanszék a II. Belklinikán belül 9 fekvőbeteg ággyal rendelkezik és heti 12 óra szakrendelési időben fogadja a betegeket. Konzulensi tevékenysége ma már az egész országra, esetenként annak határain kívülre is kiterjed. Fő célkitűzés a ritka betegségek esetén olykor több éves diagnosztikai késedelem lehetőség szerinti csökkentése. Tevékenységét természetesen a társklinikákkal szoros együttműködésben végzi, amely az eredményes munkának csakúgy záloga, mint a Centrum nyújtotta világszínvonalú laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai háttér. A munkának újabb távlatot ad az Epidemiológiai Tanszékkel való közös munka és az EURORDIS-be nyert felvétel. Nagy súlyt helyeznek az oktatásra, mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben jelen vannak, az ún. ritka betegségek kurzusra a jelentkezők száma évről évre eléri vagy megközelíti a 150 főt. Ezek célja annak a szemléletnek érvényre juttatása az orvosi gondolkodásban, amelynek pillérei: holisztika vagyis a beteg és nem a betegség gyógyítása (napjaink kissé túlspecializálódott orvosi gondolkodásával szemben), a diagnózishoz vezető út rövidítése, a „ritka” fogalmának viszonylagossága, hiszen egy adott beteg vagy hozzátartozója számára az mindig 100 %-ot jelent, a mai sémák és irányelvek világában is az egyénre szabott gyógyításra törekvés. A fentiek eléréséhez pl. esetbemutatásokkal igyekszünk elősegíteni, hogy ha a résztvevők valamelyike később hasonló esettel találkoznak a látottak, tapasztaltak segítségére legyen a korai kórismézésben. A tudományos célon kívül részben hasonló megfontolásokból kerül sor az idén immár negyedik alkalommal megrendezésre Debreceni Ritka Betegségek Konferencia is, hagyományosan május végén. A Kapcsolat Napján a tanszékvezető, munkatársai és a ritka betegségek területének elismert szakértő meghívott vendégei valamint betegszervezeti résztvevők áttekintik az eltelt időszakot és körvonalazzák a jövő legfontosabb feladatait.

• Dr. Zeher Margit egyetemi tanár, igazgató, Belgyógyászati Intézet; Dr. Asztalos László klinikai főorvos, Sebészeti Intézet: Élődonoros transzplantáció a DE OEC-ben

A Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszéke és a Sebészeti Intézet Transzplantációs részlege szakmai együttműködést alakított ki a vesetranszplantált betegek ellátására. Az együttműködés keretén belül a Tanszék végzi a transzplantáció előtti belgyógyászati vizsgálatokat, és segítséget ad a csökkent immunitású betegek immunterápiájára vonatkozóan. A Kapcsolat Napján bemutatjuk a vese transzplantációban elért eredményeket, az élődonoros vese transzplantáció lehetőségeit, illetve a napjainkban is aktuális betegségmegelőző védőoltások egyes kérdéseit megbeszéljük. A krónikus vesebetegek száma világszerte növekszik. A betegek életben maradását szervpótló kezeléssel biztosíthatjuk. Ma már elfogadott tény, hogy a beteg hosszabb túlélését a transzplantáció biztosítja. Egyre inkább előtérbe kerül az élődonoros átültetés szükségessége. A növekvő számban végzett élődonoros átültetés eredményei igazolják, hogy az élődonoros vesebeteg életesélyei jelentősen nőnek. Az immunrendszer működését befolyásoló készítmények, így a veseátültetés után alkalmazott gyógyszerek csökkentik a szervezet védekezőképességét, fokozódik a fertőzésekre való hajlam. A vírusfertőzések közül hazánkban az influenza különböző törzsei által okozott fertőzések jelentik a legnagyobb veszélyt. A rendelkezésre álló oltóanyagok/vakcinák biztosíthatják a megfelelő védelmet a csökkent védekezésű betegek számára. A WHO valamennyi betegséget, melyben az immunológiai védekezés károsodott a magas rizikójú csoportba sorol, és kiemelten fontosnak tartja a fertőzés megelőzését. A csökkent immunitású betegeket élő kórokozót tartalmazó vakcinával tilos beoltani. Minden transzplantációra váró beteget influenza elleni védőoltásban kell részesíteni. A szervátültetésen átesett betegek a kilökődés elkerülése érdekében tartós, életre szóló immunszuppresszív (az immunrendszer működését gátló) kezelést kapnak, mely növeli az influenza súlyos lefolyásának veszélyét. Közvetlenül a transzplantáció után csak a korai kilökődés veszélyének elmúltával, egyedi mérlegelés alapján ajánlott az influenza elleni védőoltás. Az immunszuppresszív kezelés alatt álló, így a vese kilökődését gátló gyógyszeres kezelésben részesülő betegek influenza elleni védőoltása is javasolt. Az oltás után 3 héttel ellenőrizni kell az oltott ellenagyag szintjét, és ha nem megfelelő az immunválasz, a beteg ismételt beoltása szükséges. Az influenza megelőzés széleskörű ismerete segíti a transzplantált betegek ellátását.

• Dr. Sziklai István egyetemi tanár, igazgató, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: Cochlearis Implantációs Centrum a Fül-Orr-Gégeklinikán

A veleszületett halláskárosodás korai diagnosztizálása nagymértékben meghatározza a gyermek mentális fejlődését ill. integrációját a hallók közösségébe. A Neonatológiai Klinikán objektív módszerrel történő újszülöttkori hallásszűrés, a védőnői gondozás, a Klinikai Kutató Központban elvégzett molekuláris genetikai analízis és az altatásos hallásvizsgálat segít korán kiszűrni a hallássérült csecsemőt. A belső fülbe ültetett eszközt - cochlearis implantációt - veleszületett, belső fül eredetű, súlyos fokú nagyothalló gyermekeknél (2-6 év) végezzük el, akik még a legerősebb hallókészülékkel sem értik a hangos beszédet. Az implantátum egy olyan elektronikus eszköz, amely a külső hangforrásból érkező különböző frekvenciájú hangokat elektromos jellé alakítja, és közvetlenül a hallóideg sejtjeinek továbbítja. Szükséges, hogy a műtétet intenzív rehabilitációs folyamat kövesse, mert a jó hallás képessége még nem jelenti azt, hogy automatikusan kialakul a beszédhallás és a beszéd. A beszédprocesszor rendszeres beállítását audiológus szakorvos, szakasszisztens és technikus szakember, míg korai hallásfejlesztést és beszédnevelést tapasztalt szurdopedagógusok végzik a szülőkkel együttműködve. Végső cél az, hogy a hallássérült gyermek beilleszkedjen az ép hallók óvodai és iskolai közösségbe.

• Burainé Bojtor Andrea, pszichológus, Neurológiai Klinika: Hová tettem a kulcsom? - Vizsgálómódszerek a korai szellemi hanyatlás diagnosztizálására -

Minél összetettebb egy pszichés folyamat, minél inkább egy adott kultúrába ágyazottan, a társas kapcsolatok szövevényében, egyéni tanulás, tapasztalatok eredményeképpen jelenik meg, annál finomabb elemzést igényel, hogy egy adott személynél jól behatároljuk a tünetei alapján a rendellenesen működő agyi területeket. Különböző agysérüléseket követően a károsodás helyének és kiterjedtségének meghatározására különböző eszközök állnak ma már rendelkezésünkre. Bár a neuropszichológiai eszközök háttérbe szorulnak a képalkotó eljárások mögött, jelentőségük mégis egyre növekszik. A tesztfeladatok elvégzése közben a szakembernek meg kell figyelnie és értenie a beteg kommunikációját, a feladatmegoldásra fordított energiát, a megoldás módjait, elkerülő útjait, bevonva mindazt az eredmények értelmezésének menetébe. A neuropszichológiai vizsgálat egy interaktív folyamat, amelyben, ha szót akarunk érteni a beteggel, az ő nyelvén kell beszélni. Egy kommunikációs kontextusban születnek meg bizonyos teszteredmények, melyek alapján megfogalmazódik a vélemény, a diagnózis. Ez azonban nem csak az adott beteg képességét tükrözi, hanem azt is, hogy a vizsgáló a vizsgált beteg személyiségéből mit értett meg. Nem elég nyugtázni mi az amit nem tud, hanem figyelemmel kell kísérni, hogy hogyan nem tudja, illetve van-e olyan módosítás, amely esetén képes bizonyos változtatásokkal kompenzálni a nehézségeit.

• Dr. Magyar Tünde, adjunktus, Neurológiai Klinika: Álmodtam valamit…

Az alvásdiagnosztikai műszeres vizsgálatok segítenek a több, mint 80-féle alvásbetegség diagnosztizálásában. Az alvásbetegségek többsége kezelhető. A pihentető alvás fontos az emberi szervezet számára: a nyugodt, rendszeres, egészséges alvással csökkentjük a stressz-faktort, és megelőzhetjük a szívinfarktus, az éjszakai szívritmuszavarok és az agyi keringészavarok kockázatát. A pihentető éjszaka után a nappali teljesítmény nő, csökken a közúti és a munkahelyi balesetek száma. A DE OEC Neurológiai Klinika Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratóriumának kapacitása, műszerezettsége, szakemberrel való ellátottsága folyamatosan nő. Jelenleg átlagosan heti 5 alkalommal napi 8 beteg éjszakai vizsgálatát végezzük. Nappali ambulanciánkon évi 2500 beteg fordul meg. A 2009-es év a csapatépítés éve volt: laborunkban 4 szakorvos, 3 szakasszisztens és 3 asszisztens dolgozik. Az Európai Alvástársaság, az amerikai Clinilabs és a Henry Ford Hospital akkreditációjával rendelkező alváslaborunkban az elmúlt időszakban több gyógyszervizsgálat indult, melyek munkánknak nemzetközi elismertséget hoztak.

• Dr. Sziklai István egyetemi tanár, igazgató, Dr. Karosi Tamás szakorvos, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: Vezetéses halláscsökkenések modern diagnosztikája és kezelése

Napjainkban a sebészi megoldások jelentik a vezetéses halláscsökkenés elődleges kezelését. Azonban figyelembe véve a betegség autoimmun-gyulladásos jellegzetességeit és a csontanyagcsere érintettségét, a gyógyszeres kezelés is hatásos lehet a betegség korai, aktív stádiumaiban.

• Dr. Szekanecz Zoltán, egyetemi tanár, tanszékvezető, Reumatológiai Tanszék: III. Reuma nap - Reumatológiai Tanszék bemutatása

A Reumatológiai Tanszék a III. Reumanap keretében másfél napos, kiterjesztett továbbképzést szervez reumatológusok, háziorvosok, gyógytornászok, gyógyszerészek számára, ami február 19-én pénteken délben kezdődik a Nagyerdei Gyógyfürdő Termál Hotel előadótermében (Debrecen, Nagyerdei Park 1.), és szombaton délután ér véget. A konferencia fő témája a reumatológiai terápia. A szakma kiválóságai 25 előadás keretében tekintik át ezt a folyton változó és új eredményeket hozó területet. A Reumanapon belül, a Kapcsolat Napjához illeszkedő szorosabb program, a szakmapolitikai fórum február 20-án, szombaton 10.45-kor kezdődik, melyen Dr. Gajdácsi József OEP főosztályvezető, Dr. Czifra Árpád MEP osztályvezető és Dr. Böcsödi István, a Nagyerdei Gyógyfürdő igazgatója részvételével egyórás kerekasztal beszélgetés keretében finanszírozási és gyógyfürdőügyi kérdéseket vitatunk meg.

• Dr. Galuska László egyetemi tanár, intézetvezető; Dr. Garai Ildikó orvosigazgató, Nukleáris Medicina Intézet – PET-CT Orvosi Diagnosztikai Kft.: „Kamerabarátok köre”- nukleáris medicina eszközfejlesztők és felhasználók országos találkozója

Régi hagyomány a hazai nukleáris medicinában, hogy az eszközfejlesztő és forgalmazó cégek évente legalább egy alkalommal találkoznak a különböző izotóplaboratóriumok vezetőivel, bemutatják legújabb fejlesztéseiket, és meghallgatják az eszközöket használók véleményét, problémáit. A DE OEC nukleáris medicina diagnosztikai szolgáltatásai a MEDISO cég világszínvonalú diagnosztikai eszközeivel történnek. Ezek között nemcsak a hagyományos planáris gammakamerák, hanem a legújabb, kombinált SPECT és PET/CT készülékek is megtalálhatók. A készülékekkel a PET-CT Kft. által üzemeltetett új épületben és a Nukleáris Medicina Intézet földszintjén történik a diagnosztikai rutin betegellátás. Az itt látható eszközparkból világújdonságnak számít a CT-vel, PET és SPECT kamerával egy rendszerben, kombináltan működő tripla multimodalitású AnyScan készülék. A találkozó során a MEDISO cég bemutatja legújabb eszközeit, ismerteti fejlesztési elképzeléseit. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy a vendégként jelenlévő izotóplaboratóriumi vezetők elmondják véleményüket a náluk működő készülékekről, azok megbízhatóságáról ill. a betegellátás során felmerülő bármilyen problémáról. A találkozó után a vendégek megtekinthetik a műszerparkot, és konzultálhatnak a fejlesztőkkel.

• Dr. Kappelmayer János egyetemi tanár, igazgató, KBMPI: Laboratóriumi vizsgálati regiszter bemutatása

A gyakorló orvosok általános problémája, hogy bizonyos speciális laboratóriumi kivizsgálásokat igen nehéz megszervezni a betegek számára mivel nem ismert, hogy hol és kik végeznek ilyen teszteket. Ezen a problémán kíván segíteni egy interneten elérhető “Országos Vizsgálati Regiszter” (assay-finder), mely valamennyi speciális in vitro diagnosztikai szolgáltatás esetére információkkal szolgálna a klinikusok és a betegek számára.
Az eddig elkészült tématerületek: autoantitestek-allergológia, pediátriai labordiagnosztika-anyagcsere betegségek, liquor diagnosztika, hematológia-áramlási citometria, hemosztázis diagnosztika. A majdani teljes vizsgálati regiszter valamennyi speciális laboratóriumi tesztet tartalmazni fogja a molekuláris onkológiai tesztektől a meddőség kivizsgálásáig és 18 különféle szakterületet ölel majd fel. Reményeink szerint a teljesen kész vizsgálati regiszter jelentősen javítja majd klinikai diagnosztika hatékonyságát. Természetesen ez csak akkor lehet sikeres, ha az assay-finder az érintett társszakmák (mikrobiológia, pathológia, genetika, stb.) közreműködésével készül el.

• Dr. Tóth Csaba egyetemi tanár, igazgató, Endourológiai és Vesekőzúzó Központ: Tudományos publikációk etikája

Harmadízben kerül megrendezésre "A tudományos közlemények etikája" című kerekasztal konferencia. Az eddigi rendezvények sikere alapján bízunk benne, hogy a mostani tanácskozás is eredményesen zárul. Szükség van egy etikai irányvonalra, melyet a szerzők figyelmébe ajánlunk. A konferencia résztvevői nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező neves szakfolyóiratok főszerkesztői, kiadói. A feltett kérdésekre adott válaszok hanganyagát nyomtatásban is meg fogjuk jelentetni. Minden érdeklődőt hozzászólási és tanácskozási lehetőséggel szeretettel várunk.

• Dr. Kiss Csongor, egyetemi tanár; Dr. Szegedi István, egyetemi adjunktus Gyermekhematológiai-Onkológiai nem önálló Tanszék : Az innováció szerepe a gyermekgyógyászati hematológiában és onkológiában

A DE OEC V. Kapcsolat Napja rendezvényen egy órás blokkban tartunk előadásokat „ Az innováció szerepe a gyermekgyógyászati hematológiában és onkológiában” címmel. Dr. Kiss Csongor egyetemi tanár, a DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet Gyermekhematológiai-Onkológiai Tanszék vezetője áttekintést nyújt a központ betegellátó tevékenységségéről, ezen belül a rosszindulatú kórfolyamatok valamint a nem rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések miatt kezelt gyermekek gyógyulásáról, gondozásáról, a Tanszék fejlesztési terveiről. Ismerteti a vérzékeny betegek korszerű kezelését és új regisztrációs rendszereit. Dr. Szegedi István osztályvezető a leukémiás és daganatos gyermekek kezelésében bevezetett új terápiás eljárásokról tudósít. Dr. Nagy Kálmán címzetes egyetemi tanár, a BAZ Megyei Kórház Gyermekhematológiai, Onkológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztály vezetője összefoglalja az ikerrégióban folytatott,központjukban bevezetett innovatív sejtterápiás eljárásokat.

• Dr. Szegedi Andrea egyetemi docens, tanszékvezető Bőrgyógyászati Klinika, Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék: Gyakori kérdések az allergológiában -

a Debreceni Akadémiai Bizottság Immunológiai Munkabizottság Allergológiai Ülése
Az idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a DEOEC Bőrgyógyászati Klinika Allergológiai Tanszékének szervezésében, illetve a DAB Immunológiai Munkabizottsága és a MAKIT koordinálásával a regionális Allergia Nap, ami most a DEOEC Kapcsolat Napi rendezvényéhez csatlakozik. A rendezvény a régióban dolgozó allergológus belgyógyászoknak, gyermekgyógyászoknak, pulmonológusoknak, fül-orr-gégészeknek és bőrgyógyászoknak nyújt elsősorban gyakorlati tanácsokat, új információkat és nem utolsó sorban lehetőség a személyes találkozásra, tapasztalatszerzésre.

• Dr. Galajda Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető, Sebészeti Intézet, Érsebészeti Tanszék: A szív- és érrendszer normál és kóros fejlődése. A korszerű congenitalis szívsebészet aktuális kérdései 3D közvetítéssel

A szív- és érrendszeri betegségek úgy a világon, mint Magyarországon is vezető halálokként szerepelnek. A mellkas-, szív- és érsebész szakorvos, kardiológus, gyermekgyógyász, neonatológus, gyermeksebész szakorvos, mindennapi gyógyító munkája során találkozhatnak a szív- és érrendszer fejlődési rendellenességeivel. Ezen rendellenességek logikus megértése csak akkor lehetséges, ha a kóros-fejlődési fázisokat ismerjük, azt térben el tudjuk képzelni. Ehhez adnak segítséget a 3 dimenziós képalkotó és képközvetítő eljárások, melyek térbeli kép közvetítésével szemléltetnek. Rendszerünk hazánkban és külföldön is egyedülálló. A kongresszus és ugyanakkor továbbképző tanfolyam egy több, mint 200 humán készítményből álló gyűjteményre épül, melyek a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet gyűjteményében találhatók és Lozsádi Károly professzor több évtizedes klinikai munkájának eredményei. Az egyedülálló preparátumok előkészítését, és a rendezvény alkalmával a 3D közvetítésre alkalmassá tételét a Semmelweis Egyetem Anatómiai Szövet- és Fejlődéstani Intézet Alkalmazott és Klinikai Laboratóriuma vállalta Dr. Patonay Lajos vezetésével. Mivel a tanfolyam a Marosvásárhelyi Egyetem Szívsebészeti és Transzplantációs Intézetének részvételével kerül megrendezésre, alkalom adódik az adott szakterület képviselőinek vélemény cseréjére is. Párhuzamosan hangzanak el előadások, viták és kerekasztal megbeszélések történhetnek más témákban is: gyermekszív-transzplantáció, műszív támogatás, 3D oktatás, amelyen a marosvásárhelyi szakemberek, a hazai szakma képviselőivel Dr. Szatmári András vezetésével cserélhetnek tapasztalatot.

• Dr. Vekerdy Zsuzsanna egyetemi docens, tanszékvezető, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék: Őrjárat 10. A stroke határterületei I. Továbbképző konferencia-sorozat

A Tanszék munkatársai a Neurológiai és II. Belgyógyászati Klinikával, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájával és az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága szakembereinek részvételével interdiszciplináris továbbképző konferenciát tartanak a stroke speciális határterülete, a trombózis megelőzés kérdésköréről. A konferencia az "Őrjárat" továbbképző-sorozat kilencedik tudományos ülése, és második ízben kerül a Kapcsolat Napján megrendezésre. A résztvevő szakemberek az intenzív ellátástól a rehabilitációig tartó folyamatban elemzik a trombózis profilaxis szerepét a stroke betegek túlélése, funkcionális állapota és életminősége szempontjából. A konferencia előadói: Dr. Csiba László, Neurológiai Klinika, Dr. Bereczki Dániel, SE Neurológiai Klinika, Dr. Pfliegler György, II. Belgyógyászati Klinika, Dr. Szél István, ORI Stroke Reheabilitációs Osztály, Dr. Fazekas Gábor, Szt. János Kórház, Rehabilitációs Osztály, Dr. Fáy Veronika, István Kórház Rehabilitációs Osztály, Dr. Simon Attila, Balatonfüred Állami Szívkórház, és Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna.

• Dr. Fábián Gergely, főiskolai tanár, tudományos dékánhelyettes, DE Egészségügyi Kar: Tudományos Ankét

Az Egészségügyi Kar idén, a 2009/2010-es tanévben fennállásának 20 éves évfordulóját ünnepli. A jubileum jegyében rendezzük meg 2010. február 19-én a DE OEC Kapcsolat Napja keretében „Szakmáink mesterei” című Ankétunkat, amelyen komoly szakmai karriert befutott volt hallgatóink mutatkoznak be és tartanak előadásokat. Az előadók beszámolnak jelenlegi munkahelyükhöz vezető útjukról, életpályájukról, és arról, hogy mivel foglalkoznak, milyen feladatokkal kell szembenézniük munkájuk során. Az Ankét zárásaként azon kollégáink szólalnak meg, akik a Karon szereztek diplomát, s jelenleg itt dolgoznak, oktatnak. A rendezvényt élő internetes közvetítésben a kar honlapján is megtekinthetik.

Kiállítások

• Dr. Kapusz Nándor főtanácsos: Pillanatképek a DE OEC-ből - történet, legújabb fejlesztések, kapcsolat napi visszatekintő, kiadványok –

A „Pillanatképek a DE OEC-ből” című poszterkiállítást az Elméleti Tömb előcsarnokában tekinthetik meg a Debrecenbe látogató vendégeink. Ezúttal a közelmúlt történetéből válogatunk képeket, bemutatva a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum főbb eseményeit az 1990-es évektől napjainkig. A poszterkiállításon ismertetjük a Centrum területén az Európai Unió támogatásából megvalósult legújabb fejlesztéseket is. Az idén ünnepeljük a Kapcsolat Napi programok 5 éves évfordulóját. Ez alkalomból képes összeállítást készítettünk az elmúlt évek Kapcsolat Napi eseménysorozataiból. Az állandó megújulás közepette figyelmet fordítunk arra, hogy méltóképpen ápoljuk elődeink emlékét és hagyományait. Kiadványaink megjelentetésével is arra törekszünk, hogy a Centrum és elődjeink története, a klinikák és intézetek fejlődése írott formában is fennmaradjon az utókor számára. Kiállításunkon a közelmúlt jelentősebb kiadványait is bemutatjuk.

• Dr. Mikó Irén egyetemi tanár, tanszékvezető, Dr. Furka István egyetemi tanár, Sebészeti Műtéttani Tanszék: Orvostörténeti dokumentumok szerepe, a hagyományőrzés jelentősége a graduális és postgraduális oktatásban – kiállítás és oktatási kerekasztal

A Sebészeti Műtéttani Tanszéken nagy hagyománya van az orvostörténeti emlékek ápolásának. Ezen belül a régi sebészeti műszerek megőrzésének, történetük felderítésének.
Rendezvényünk aktualitását a Kenézy Villában hamarosan megnyíló Orvos- és Egyetemtörténeti Múzeum adja, ahol rangos orvosi műszergyűjtemény is helyet kap. Tanszékünk néhány különleges műszert átadott e múzeum számára is, de a műszerek nagyobb részét őrizzük és jeles alkalmakkor, így az ez évi Kapcsolat Napon - jelenleg 3 témakörből is bemutatjuk azokat.

1. A laparoscopos sebészeti beavatkozásokhoz elengedhetetlenül szükséges Veres-tű történeti útjának bemutatása. Veres János a DOTE-n végzett 1927-ben, és az Alma mater iránti tiszteletből Veres János felesége Dr. Csörgey Márta az első eredeti Veres-tűt Egyetemünknek felajánlotta. Kiállításunkon a Veres-tű átadásán készült képes anyagot, és a világ egyes orvosi műszer cégei által gyártott Veres-tű formátumokat is bemutatjuk.
2. Tanszékünk több mint 35 éves mikrosebészeti oktatásából válogatott műszereiből, valamint a Sun Lee Professzor Úr által (San Diego, Scripps Mercy Hospital) 2009-ben a Tanszékünknek és Egyetemünknek adományozott műszereiből - a hozzájuk tartozó képes és írásos dokumentumaikból - adunk ízelítőt.
3. A sebészeti varrógépekkel (staplerek) is több mint 35 éves tapasztalata van Tanszékünknek. Bemutatjuk az eredeti Petz varrógépet és a már kevés helyen fellelhető első- és második generációs sebészi varrógépeket.

Reméljük, hogy kiállításunkat nemcsak az orvostörténetet művelő sebészek tisztelik meg, hanem más manuális szakmák képviselői is. Természetesen az orvostanhallgatók látogatására is messzemenően számítunk. A kiállítást oktatási kerekasztal követi.

2010. február 10.

Információ:
Dr. Fuxreiter Margit stratégiai igazgatóhelyettes
+36-30-303-4315, +36-52-319-818, mfux@dote.hu