Címlap

GYIK - Modellváltás

Amennyiben kérdése van a modellváltással kapcsolatban, kérjük kattintson ide!

1) Milyen mértékű bérrendezést és milyen időzítés szerint tervez a munkáltató?

Kérdés: Milyen mértékű bérrendezést és milyen időzítés szerint tervez a munkáltató?

Válasz: A munkáltató az állam által kommunikált 2*15% béremelési kerettel tud gazdálkodni alapvetően, amelynek első üteme 2021.09.01-től az október eleji kifizetésekben, második üteme 2022.01.01-től a februári kifizetésekben tud megjelenni.

2) A bérrendezés részleteinek kidolgozásába milyen munkavállalói képviseleteket, esetleg kari vagy más egységvezetőket kívánnak bevonni?

Kérédés: A bérrendezés részleteinek kidolgozásába milyen munkavállalói képviseleteket, esetleg kari vagy más egységvezetőket kívánnak bevonni?

Válasz: A megbeszélések már megkezdődtek a szakszervezetekkel és a Közalkalmazotti Tanáccsal több körben, a részletek kidolgozása folyamatban van.  A tervek szerint a bértömeg 50%-a súlyozott személyes béremelést fedez majd (a kisebb keresetűek nagyobb arányban), a másik 50%-a teljesítményalapba kerül, amit a munkáltatói joggal rendelkező, jellemzően egyetemi alapelvekhez igazodó kari szinten megfogalmazott, szükség szerint speciális tényezőkkel kiegészített teljesítményelvek és mérések szerint kaphatnak a dolgozók.

3) A modellváltást megszavazó szenátusi ülés előtt (szenátusi tagoktól erről értesültünk) egységesen 30%-os béremelést ígértek? Mi várható ennek az ígéretnek a teljesítéséről?

Kérdés: A modellváltást megszavazó szenátusi ülés előtt (szenátusi tagoktól erről értesültünk) egységesen 30%-os béremelést ígértek? Mi várható ennek az ígéretnek a teljesítéséről?

Válasz: 30% bértömeg növekedésről volt szó mindig is, nem egységes béremelésről

4) Van-e arra lehetőség vagy jövőben valamiféle ígéret a modellváltás eredményeként, hogy egy tanársegédi, tudományos segédmunkatársi nettó fizetés legalább a PhD hallgatók ösztöndíját elérje? Van-e bármi terv, hogy a fokozatot megszerzett egyetemi ...

Kérdés: Van-e arra lehetőség vagy jövőben valamiféle ígéret a modellváltás eredményeként, hogy egy tanársegédi, tudományos segédmunkatársi nettó fizetés legalább a PhD hallgatók ösztöndíját elérje? Van-e bármi terv, hogy a fokozatot megszerzett egyetemi oktatók, kutatók fizetését legalább a PhD ösztöndíj szintjére megemeljék?

Válasz: Igen, legalább erre törekszik az egyetem vezetése

5) Az adjunktusi fizetések a beolvasztott 20.000 Ft-os veszélyességi pótlékkal együtt sem érik el a bruttó 300.000 Ft-ot. A KSH adatai alapján (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2104.html) a bruttó átlagkereset jelenleg ennek 1,5-szerese. ...

Kérdés: Az adjunktusi fizetések a beolvasztott 20.000 Ft-os veszélyességi pótlékkal együtt sem érik el a bruttó 300.000 Ft-ot. A KSH adatai alapján (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2104.html) a bruttó átlagkereset jelenleg ennek 1,5-szerese. Belátható, hogy az eleve alacsony fizetések 15 vagy 30 százalékkal való megemelésével sem éri el az átlagkereset összegét. Ilyen alacsony bérek mellett terveznek-e differenciálást az adjunktusi kategórián belül (ami várhatóan csak újabb feszültségeket szülne)?

Válasz: A teljesítmények és ahhoz kapható juttatások fognak differenciálni

6) A docens I-III kategória (a beolvasztott 20.000 Ft-os veszélyességi pótlékkal együtt) sem éri el a bruttó átlagkeresetet. Itt hasonló kérdés tehető fel, mint az 5) pontban.

Kérdés: A docens I-III kategória (a beolvasztott 20.000 Ft-os veszélyességi pótlékkal együtt) sem éri el a bruttó átlagkeresetet. Itt hasonló kérdés tehető fel, mint az 5) pontban.

Válasz: A teljesítmények és ahhoz kapható juttatások fognak differenciálni

7) Az előléptetésekre vonatkozó szabályokhoz jelenleg a keretet a Felsőoktatási Törvény határozza meg. Hogyan változik, illetve változik-e az, hogy milyen menetrend szerint léptethetők elő a tanársegédek adjunktusokká, az adjunktusok docensekké, ...

Kérdés: Az előléptetésekre vonatkozó szabályokhoz jelenleg a keretet a Felsőoktatási Törvény határozza meg. Hogyan változik, illetve változik-e az, hogy milyen menetrend szerint léptethetők elő a tanársegédek adjunktusokká, az adjunktusok docensekké, a docensek egyetemi tanárokká az új modellben? Hogyan és ki fogja biztosítani az előléptetésekhez kapcsolódó bérfejlesztés finanszírozását?

Válasz: A bérfejlesztést és az előléptetéseket a tevékenység és az ebből származó rendelkezésre álló forrás határozza meg a jövőben, ahogy jelenleg is.

8) Várható-e a docensi kinevezések egységesítése?

Kérdés: Várható-e a docensi kinevezések egységesítése? A TTK-n a docensi kinevezés feltétele a habilitáció, amelyet követően a kinevezett a docens I. kategóriába kerül, holott a Felsőoktatási Törvény szerint a docens IV. kategóriába is besorolható lenne (a két fizetési kategória között jelentős különbség van). Információink szerint más karokon a Felsőoktatási Törvény adta lehetőségnek megfelelően történik a besorolás. Várható-e az egyetemen egy egységes rendszer, a TTK oktatóit hátrányosan nem megkülönböztető szabályozás?

Válasz: Az egyetemi docensi IV. fokozatba történő besorolás a törvény erejénél fogva automatikusan végrehajtásra kerül minden egyetemi docens esetében, ha az I. fokozatban eltöltött 10 évet és rendelkezik habilitációval. (A habilitáció meglétének feltétele jogszabályi előírás). Ez a TTK Kémiai Intézet egyetemi docensei esetében is így történik, a többi karral egységesen, a jogszabályi előírások szerint.

9) Különböző forrásokból úgy értesültünk, hogy a beígért 30 % (vagy újabban 15 + 15 %) béremelés egy része „automatikus” lesz, míg más része differenciáltan fog megvalósulni. Lehet-e tudni ezek arányáról?

Kérdés: Különböző forrásokból úgy értesültünk, hogy a beígért 30 % (vagy újabban 15 + 15 %) béremelés egy része „automatikus” lesz, míg más része differenciáltan fog megvalósulni. Lehet-e tudni ezek arányáról? Ez utóbbi esetben milyen vezetői szinten (tanszékvezető, dékán, rektor) fognak dönteni a differenciálásról, milyen mutatók alapján? Mennyire lesz „végleges” a differenciálás, adott időközönként (pl. évenként) felül fogják-e ezt vizsgálni? Hozzátennénk, hogy – ahogy az már az előző kérdéseknél is említésre került –, addig a differenciálás, és ehhez kapcsolódó követelményrendszer kialakítása nagyon nehezen támogatható, amíg a fiatal oktatóink keresete a diplomás minimálbért felülről súrolja, és a vezető oktatók bére sem versenyképes a gazdasági szféráéval.

Válasz: A tervek szerint a bértömeg 50%-a súlyozott személyes béremelést fedez majd (a kisebb keresetűek nagyobb arányban), a másik 50%-a teljesítményalapba kerül, amit a munkáltatói joggal rendelkező, jellemzően egyetemi alapelvekhez igazodó kari, vagy más szervezeti egység szinten megfogalmazott, szükség szerint speciális tényezőkkel kiegészített teljesítményelvek és mérések szerint kaphatnak a dolgozók.

10) Úgy gondoljuk az eddigi információink alapján, hogy az „automatikus” béremelés a nem oktató dolgozók (vegyésztechnikusok, adminisztrátorok, ügyivivő szakértők) béremelését is jelenti. Miután ezen dolgozók többsége jelenleg minimálbért kap, arra ...

Kérdés: Úgy gondoljuk az eddigi információink alapján, hogy az „automatikus” béremelés a nem oktató dolgozók (vegyésztechnikusok, adminisztrátorok, ügyivivő szakértők) béremelését is jelenti. Miután ezen dolgozók többsége jelenleg minimálbért kap, arra számítunk, hogy a megemelt minimálbér további, a fentiek szerinti emelése fog megtörténni, és a két emelés nem mosódik össze. Jól gondoljuk-e?

Válasz: A szeptemberi béremelés hatása befolyásolni fogja azt, hogy valaki minimálbért keres, vagy a felett van, így a kettőt nem lehet külön kezelni. Bevétel/forrás kérdése az, hogy a bérstruktúrát a munkáltató miként tudja kezelni. A minimálbér és a jövedelem viszonya nem modellváltási kérdés.

11) A jelenlegi szerződések szerint számos pótlékot (pl. a veszélyességi pótlékot) beleolvasztottak az alapbérbe. Ennek alapján a %-os emelés a beépített pótlékra is vonatkozni fog, ugye? A tájékoztató szerint, ha a pótlék valamilyen változás ...

Kérdés: A jelenlegi szerződések szerint számos pótlékot (pl. a veszélyességi pótlékot) beleolvasztottak az alapbérbe. Ennek alapján a %-os emelés a beépített pótlékra is vonatkozni fog, ugye? A tájékoztató szerint, ha a pótlék valamilyen változás (pl. a munkakör megváltozása) miatt már nem jár, akkor a pótlék kikerül az alapbérből? Milyen összeggel csökken a bér, az eredetileg beolvasztott pótlékkal (pl. veszélyességi pótlék esetén 20.000 Ft-tal) vagy a %-os béremeléssel megnövekedett pótlékkal?

Válasz: A „beolvasztás” a Munka Törvénykönyve szerinti előírásokat figyelembe véve történt meg. Amennyiben az alapbér része nem jár pl. munkakör változás miatt, akkor az eredeti beépült pótlékrész visszavonása az új munkakörhöz kapcsolódó közös megegyezés alapján megtörténhet a munkaszerződés módosításában.

12) Lesz-e lehetőség arra, hogy egyszeri, vagy rendszeres pluszmunkáért egyszeri vagy rendszeres bérkiegészítést kapjon a munkavállaló? Ki dönti el az ilyen juttatások odaítélését és ki dönti el azt, hogy az kifizethető-e?

Kérdés: Lesz-e lehetőség arra, hogy egyszeri, vagy rendszeres pluszmunkáért egyszeri vagy rendszeres bérkiegészítést kapjon a munkavállaló? Ki dönti el az ilyen juttatások odaítélését és ki dönti el azt, hogy az kifizethető-e?

Válasz: Igen, mint ahogy a pályázati projektekkel járó plusz feladat is külön díjazásban részesülhet a továbbiakban is. Ez esetben kérdés, hogy „munkaidőt foglal” a plusz feladat végrehajtása, vagy azon kívüli időben oldható meg. A korábban nem rendszeres keresetkiegészítés jogcím helyett céljuttatás jogcímen történik majd ezeknek a kifizetéseknek a folyósítása, a szabályai nem változnak.

13) A jelenleg öregségi nyugdíjkorhatárt elért, és továbbfoglalkoztatott kollégák szerződése határozatlan időre szól. Hogyan kell ezt érteni?

Kérdés: A jelenleg öregségi nyugdíjkorhatárt elért, és továbbfoglalkoztatott kollégák szerződése határozatlan időre szól. Hogyan kell ezt érteni?

Válasz: A munkaszerződések az aktuális kinevezéssel azonos tartalommal készültek. A nyugdíjba vonulási jogosultsági korhatár továbbra is érvényes, de immár nem kötelező elem, a munkáltató és a munkavállaló döntheti el, hogy a nyugdíjba vonulás időpontja hogyan alakul. Az Nftv szerint oktatói státusz betöltésére a 70 éves korhatár továbbra is érvényes. Az egyetem várhatóan szabályozni kívánja ezt a kérdést.

14) A megváltozott jogállás miatt ismét lehetőség van arra, hogy valaki nyugdíjba vonuljon, és emellett munkavállalóként továbbfoglalkoztatásra is sor kerüljön. Ennek ismeretében, ha valaki már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ezt követően ...

Kérdés: A megváltozott jogállás miatt ismét lehetőség van arra, hogy valaki nyugdíjba vonuljon, és emellett munkavállalóként továbbfoglalkoztatásra is sor kerüljön. Ennek ismeretében, ha valaki már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ezt követően nyugdíjba vonul, milyen szabályok (pl. felmentési idő stb.) vonatkoznak rá, 1) ha 2021. augusztus 1 előtt közalkalmazottként vonul nyugdíjba; 2.) ha 2021. augusztus 1 és 2022. augusztus 1 között vonul nyugdíjba; 3.) ha 2022. augusztus 1-je után vonul nyugdíjba?

Válasz: Mindenkire ugyanaz a szabály vonatkozik majd az egyetemi szabályozáshoz illeszkedően, kivéve az egészségügyi szolgálati jogviszonyban betölthető munkaköröket. A felmentési időre vonatkozó szabályok a jogszabályi előírások alapján 1 évig a Kjt szerint történik, azt követően az Mt. szerint.

15) Közalkalmazottként a munkavállalókat (mind a nem oktató dolgozókat, mind az oktatókat) pályázat útján, határozatlan időre (nem oktató dolgozókat általában próbaidővel) vettük fel. Változik-e ez az oktatók, kutatók, illetve a nem oktatók esetén? ...

Kérdés: Közalkalmazottként a munkavállalókat (mind a nem oktató dolgozókat, mind az oktatókat) pályázat útján, határozatlan időre (nem oktató dolgozókat általában próbaidővel) vettük fel. Változik-e ez az oktatók, kutatók, illetve a nem oktatók esetén? Lehet-e határozott időre oktatói, kutatói vagy nem oktatói/kutatói státuszon alkalmazni a munkavállalót? Ha igen, akkor minden esetben kell-e pályáztatni az adott munkakörre jelentkezőket?

Válasz: A pályáztatás nem törvényi, hanem ésszerűségi és belső szabályozási követelmény lesz. Lehet határozott idejű szerződést kötni, mely az öt évet nem haladhatja meg az Mt. szabályai szerint.

16.)Korábban létrehoztak olyan belső kutatási támogatást, amelyre fiatal kutatók pályázhattak. Tervezik-e a modellváltáshoz kapcsolódóan ennek újraindítását, megújítását, azaz egyetem forrásaiból kutatások finanszírozását megvalósítani ...

Kérdés: Korábban létrehoztak olyan belső kutatási támogatást, amelyre fiatal kutatók pályázhattak. Tervezik-e a modellváltáshoz kapcsolódóan ennek újraindítását, megújítását, azaz egyetem forrásaiból kutatások finanszírozását megvalósítani (fiatal kutatók támogatására vagy támogatásra javasolt, de a szűk pénzügyi keretek miatt nem nyert pályázatok esetén stb.)?

Válasz: Igen

17) Jelenleg is vannak, és a későbbiekben is várhatóan lesznek nagyvolumenű, nagyösszegű egyetem által benyújtandó kutatási pályázatok. Jelenleg nem ismert ezen pályázatokba a résztvevők meghívásának módja, szempontjai. Terveznek-e kidolgozni olyan ...

Kérdés: 17) Jelenleg is vannak, és a későbbiekben is várhatóan lesznek nagyvolumenű, nagyösszegű egyetem által benyújtandó kutatási pályázatok. Jelenleg nem ismert ezen pályázatokba a résztvevők meghívásának módja, szempontjai. Terveznek-e kidolgozni olyan nyilvános szempontrendszert, ami alapján ezekben a pályázatokban bárki részt vehet, aki az adott szempontrendszernek megfelelően az adott tématerületen a legjobbak között van?

Válasz: Ahogy a korábbiakban, a jövőben is nyitott a munkaközösségek előtt a nyilvános pályázati lehetőségek tárháza. Az egyetem kiemelt, karokon átívelő kutatási tématerületeiben is nyitott a részvétel lehetősége mindazon kutatók számára, akik az egyetem stratégiai céjainak megvalósulásához eredményeikkel, munkájukkal hozzá kívánnak járulni. Az intézetek bevonása dékáni vagy rektori koordinációban történik.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.